Akár rosszat is tehet a túl sok futás

Kétség sem férhet hozzá, hogy a futásnak rengeteg pozitív hatása van, azonban egy friss kutatás arra enged következtetni, hogyha túlzásba visszük, bizony ennek is lehetnek negatív következményei. Akik ugyanis nem elégszenek meg a maratoni távval, és inkább ultramaratont futnak, azoknál csökkenhet a vörösvérsejtek rugalmassága, ami befolyásolhatja az oxigénszállítási és a salakanyag-eltávolítási képességüket a szervezetben, írja a Science Alert.

Habár a tanulmány nem vizsgálta a hosszú távú egészségügyi következményeket, okkal feltételezhető, hogy biológiai határaink ilyen módon történő feszegetése káros lehet – erre ugyanis korábbi kutatások is rámutattak.

A mostani tanulmány mögött álló nemzetközi kutatócsoport úgy véli, hogy elsősorban stressz- és regenerálódási problémáról lehet szó: arról, hogy az ultramaratoni távok futása okozta nyomás meghaladja veleszületett regenerálódási képességeinket. Ilyen szempontból különösen a vörösvértestek sérülékenyek, mivel hiányzik a sejtmagjuk, és nem tudják önmagukat új fehérjék előállításával helyreállítani.

Nem mindegy a táv

Az amerikai Colorado Anschutz Egyetem kutatói 23 profi futót vontak be a vizsgálatba, akik a Martigny-Combes à Chamonix versenyen (40 kilométer) és az Ultra Trail deMont Blanc versenyen (171 kilométer) álltak rajthoz. Travis Nemkov, a kutatás szerzője és kollégái számos különböző biomarker szintjét mérték a sportolóktól a verseny előtt és közvetlenül utána vett vérmintákban. A várakozásoknak megfelelően a vörösvértestek különféle okokból eredő károsodást mutattak, beleértve a mechanikai és molekuláris károsodást.

Ahogy azt korábban írtuk, az egyik jelentős változás a vörösvértestek rugalmatlanabbá válása volt. Egy másik fontos különbség a hosszabb távon az volt, hogy a vörösvértestek egyik regenerációs stratégiája, az úgynevezett Lands-ciklus túlpörgött – a kémiai markerek pedig jelezték, hogy nem tudott lépést tartani a szervezet igényeivel. Az eredmények egyértelműen azt jelzik, hogy a problémák a maratoni táv után kezdenek el egyre hangsúlyosabbá válni.

A Blood Red Cells & Iron című folyóiratban megjelent kutatás szerzői kiemelték: ez egy viszonylag kis minta volt, és a két versenytípus között a hosszon kívül más különbségek is voltak, például a tempó, a szintkülönbség és egyéb körülmények. Éppen ezért egyelőre nem is lehet ok-okozati függőséget felrajzolni. A kutatók tehát nem azt javasolják, hogy semmiképp ne vegyenek részt az emberek ilyen versenyeken, csupán annyit mondanak, akár káros következményei is lehetnek hosszútávon.