Az európai focibajnokság, ahol a leicesteri csoda van kibontakozóban
Már az európai kupaeredmények alapján is egyértelműen látszik, hogy nem a legjobb időszakát éli a svájci klubfutball. A tavalyi első két helyezett közül sem a Basel, sem a Servette nem tudta megugrani a Bajnokok Ligája selejtezőkörét, így idén egyetlen svájci csapat sem volt ott a legrangosabb kupasorozatban. A Servette az Európa Liga, majd a Konferencia Liga selejtezőjében is elhasalt, de a Basel is csupán a 30. helyen futott be az EL ligaszakaszában. A Young Boys rosszabb gólkülönbsége miatt maradt le a még rájátszást jelentő 24. helyről az EL-ben, így a berni csapat sem élte meg a tavaszt. A Lugano szintén az EL-selejtezőben indult, de hamar búcsúzott a Kolozsvár ellen, majd a Konferencia Ligából 7–4-es összesítéssel esett ki a Celjével szemben. Az egyetlen, máig talpon maradt svájci csapat a Lausanne, amely a Konferencia Liga második selejtezőköréből indulva jutott el a sorozat rájátszásáig. Miután a ligaszakaszt a kilencedik helyen fejezte be, csütörtökön a cseh Sigma Olomouc otthonában játszott 1–1-es döntetlent, így jó helyzetből várhatja a hazai visszavágót.
Az ország legsikeresebb klubjai látványosan szenvednek, miközben a tabellát egy kevesebb mint ötvenezer főt számláló kisváros csapata, a Thun vezeti, amely nem mellesleg tavaly még a másodosztályban szerepelt. Mielőtt részletesen belemennénk a ligát jellemző trendek, valamint az egyes csapatok elemzésébe, érdemes vetni egy pillantást a klubok keretértékére. Az elmúlt nyolc évben hat bajnoki címet szerző Young Boys kiemelkedik a mezőnyből, de a tavalyi első Basel keretértéke is karcolja a 60 millió eurót. A Lugano szintén jelentős játékerőt képvisel, az utána következő csapatok között viszont már jóval kisebb a különbség. Ami azonban egyből szembe tűnik, hogy a bajnokságot toronymagasan vezető Thun mindössze a tizenegyedik legértékesebb csapat tizenhat millió euróval.
Nem kisebbítjük az újonc érdemeit, de az azért tagadhatatlan, hogy a legtöbb csapat bőven a tudása alatt teljesít.
A következő ábra is erre igyekszik ráerősíteni. Ahogy látjuk, a tizenkét csapatos svájci bajnokság résztvevői közül heten is rosszabbul állnak jelenleg, 25 forduló után, mint ahogy befejezték a 2024-25-ös évet. Csak a St. Gallen, a Lugano és a Sion tudott javítani, miközben a rekordbajnok Grasshopper ugyanúgy a tizenegyedik, mint tavaly. A címvédő Basel és a Young Boys háromhelyes rontásban van, a legnagyobb visszaesést azonban a Servette produkálja, amely a tavalyi ezüstérem után csak a tizedik helyen szerénykedik.
A Basel-Young Boys kettősre érdemes külön is kitérni. Ha végignézzük a bajnokság legfontosabb teljesítményleíró mutatóit, a legtöbben a Basel fog vezetni. Mégis, a nemrég edzőváltáson átesett címvédő csupán a negyedik helyen áll a bajnokságban, a hátránya pedig tizennyolc pont a listavezető Thun mögött. Ennek legfőbb oka a csapat borzasztó helyzetkihasználása: az egész ligában a Basel alakította ki a legtöbb xG-t (56,64), ehhez képest azonban csak harminchét gólt szerzett.
Hiába tehát a második legnagyobb keretérték, és a 34 éves Xherdan Shaqiri egészen kivételes szezonja, a Basel majdnem 20 góllal marad el a várható teljesítményétől. A bázeliekhez kapcsolódó érdekesség még, hogy pont a nagy rivális Zürich elleni 4–3-as idegenbeli győzelem után – amelyet Shaqiri 94. percben szerzett góljával nyertek meg drámai módon – küldték el Ludovic Magnin vezetőedzőt, és nevezték ki a helyére Stephan Lichtsteinert, a Juventus korábbi kiváló játékosát,
aki azonban ezt megelőzően csak a negyedosztályú (!) Wettswil-Bonstetten együttesénél edzősködött.
Nincs sokkal jobb passzban a Young Boys sem. A berni csapat 2018 és 2024 között hat bajnoki címet szerzett, ám tavaly óta teljesen inkonzisztens teljesítményt nyújt. A Young Boyst annak idején az osztrák Adi Hütter indította el a győzelem útján, majd Gerardo Seoane folytatta az örökséget, és nyert zsinórban három bajnokságot. A svájci tréner 2021 nyarán távozott, rögtön utána pedig meg is tört a berniek hegemóniája. 2022 júniusában jött Raphael Wicky, aki ismét bajnoki elsőségig vezette az együttest, sőt, a 2023-24-es aranyérem is nagymértékben neki volt köszönhető, habár a bajnokság vége felé a vezetőség megvált tőle. Az utolsó két hónapot Joel Magnin beugró edzővel játszotta le a Young Boys, majd érkezett Patrick Rahmen, aki mindössze négy hónapig húzta a klubnál. Rahment aztán Giorgio Contini váltotta, aki azonnali formajavulást hozott magával, de tartósan vele sem sikerült stabilizálni az eredményeket.
Contini 2025 októberének végén távozott, azóta ismét Seoane irányítja a csapatot, de egyelőre vele sem sikerült egyenesbe jönni. Sőt, 2025. december 17. és 2026. január 29. között a Young Boys zsinórban hat tétmeccset veszített, közte egy Grasshopper elleni hazai bajnokit, amelyen 6–2-re kapott ki.
Nemcsak a Basel és a Young Boys szenved azonban. Általánosságban kijelenthető, hogy
A következő ábra a csapatok stílusára reflektál: a vízszintes tengely a labdabirtoklást, a függőleges az előre irányuló passzok arányát mutatja. Utóbbi esetében minél magasabb a szám, annál direktebb, gyorsabb egy csapat játéka. A tizenegyedik Grasshopper némileg belerondít a képbe, de a másik két legdirektebb csapat, a Thun és a St. Gallen áll jelenleg a táblázat első két helyén. Eközben a skála másik végén ott vannak a domináns csapatok, melyek közül a Basel és a Young Boys küzdelméről már volt szó, de a Zürich és a Servette is a kilenc, tizedik helyen állnak. Egyedül a Lugano mondhatja el magáról, hogy a lassú, domináns focija mellé eredmény is párosul (harmadik hely).
A bajnokságot toronymagasan vezető Thun teljesítményével, stílusával még részletesebben foglalkozunk. A Mauro Lustrinelli vezette kiscsapat a másodosztály bajnokaként jutott fel az élvonalba a 2024-25-ös szezon végén. Nagy jövés-menés nem volt a nyáron, a Thun nagyjából ugyanazzal a kerettel vágott neki az új idénynek, mint amivel befejezte az előzőt.
Az alábbi stílusleíró ábrán a Thun percentilis értékeit látjuk a bajnokság többi csapatához viszonyítva a játék különböző fázisaiban. Ezek értékelésekor labdás eseményeket (Wyscout), fizikális adatokat (SkillCorner) és játékintelligenciával kapcsolatos adatokat (SkillCorner) is figyelembe vettünk.
A Thun több kategóriában is az élmezőnyhöz tartozik, de ami abszolút az erőssége – és az eredményességének az alapja – az a labda elleni intenzitása. A svájci liga amúgy is a legintenzívebb bajnokságok egyike, de az újonc még így is kiemelkedik a riválisai közül. A Thun PPDA-ja a legkisebb (7,64), ezért kapott százas percentilis értéket a letámadásra, emellett Lustrinelli együttese futja a legtöbbet magas intenzitással labda nélküli fázisban (20+ km/h). Ebből a brutális intenzitásból fakad, hogy bár a csapat nem birtokolja sokat a labdát, a field tiltje mégis magas – vagyis a labdabirtoklás a támadóharmadba koncentrálódik leginkább. A stílusleíró ábráról leolvasható továbbá, hogy a Thun hátulról építi a támadásait (Labdakihozatal 91), és labdabirtoklási fázisban is rendkívül intenzív és gyors játék jellemzi. Habár igazán nagy gólhelyzeteket csak ritkán alakít ki az együttes (Helyzetkialakítás 27), a sok kapura lövés miatt mégis nagy xG-t termel (Támadás 91).
Végezetül essen néhány szó a játékosokról is. A cikkben már említett Shaqiri a befejezések és az előkészítések terén is kiemelkedik a mezőnyből. A kiváló svájci játékos 0,5-ös xG-t és 0,4-es xA-t átlagol 90 percenként, amivel nincs párja a támadók között. Összességében tíz gólnál és kilenc gólpassznál jár a bajnokságban, vagyis a Basel vesszőfutása legkevésbé sem az ő hibája. Philippe Keny ugyanígy a Zürichet húzza magával: a szenegáli csatár az xG tekintetében a liga legjobbja, nem véletlenül rúgott már tíz gólt. Christian Fassnacht xG-ben némileg elmarad tőle, de a Young Boys támadójátékának helyzetkihasználása kifogástalan, így már tizenöt gólnál jár a szezonban. És akkor ott van a St. Gallen fiatal támadópárosa, Alessandro Vogt és Aliou Baldé, akik szintén a bajnokság legjobb befejezői közé tartoznak.
A 21 éves Vogt tizenkettő, a 23 éves Baldé nyolc góllal segítette eddig a St. Gallen menetelését. Formájukat és csapatuk teljesítményét elnézve nem valószínű, hogy a következő szezont is Svájcban kezdik meg.
Nyolc forduló van még vissza a svájci bajnokság alapszakaszából, utána az első hat és a második hat helyezett különválik, és további öt meccset játszik egymással. Hosszú tehát még a szezon, de egyelőre kicsi rá az esély, hogy valaki utol tudja érni a Thun-t. A többi, európai kupaindulást érő helyért azonban még jó néhány csapat versenyben van, így a Basel és a Young Boys szezonja is megmenthető.
a Servette és a Zürich némileg jobban helyzetben vannak, de az első hatba jutás annyira messze van, hogy nagy terveik már nem lehetnek erre a szezonra.
A szerző Kovács Gábor, a Ferencváros adatelemzője.
