Panyi Miklós szerint a stagnáló albérletárak miatt egy saját lakás önereje is összejöhet
Hosszú posztot tett közzé Facebook-oldalán hétfőn Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára – írja az MTI.
Az erős gondolatmenet a lapunkban is bemutatott ingatlanpiaci elemzésre reflektál, miszerint az év eleji bérletidíj-emelkedés tempója olyan alacsony volt, mint 2021-ben, a koronavírus-járvány kellős közepén.
A KSH–ingatlan.com-lakbérindex legfrissebb adataiból kiderül: januárban országosan és Budapesten havi összevetésben egyaránt 1,3 százalékkal nőttek a bérleti díjak, éves összevetésben pedig ez országosan 5 (a fővárosban 5,1) százalékos emelkedést jelent.
Ez jókora változás a tavalyi állapothoz, illetve a tavaly januári 9 százalék feletti éves mutatókhoz képest – írtuk meg. Az okok közt a kereslet és a kínálat visszaesése áll, hiszen az emberek az elmúlt hónapokban már felszívták a számukra versenyképes áron elérhető lakásokat, de sokak számára az Otthon Start Program (OSP) is komoly alternatívát jelent. A lényegen ez persze semmit sem változtatott, hiszen a fővárosban február közepén 260 ezer forint volt a lakbérek középértéke, de a város legolcsóbb részein már 200 ezer forintért (X., XIX., XXI. kerület) is lehetett otthont találni.
A lassuló albérletár-emelkedés a következő hónapokban valószínűleg kitart majd, a nyári főszezonban, a felsőoktatási ponthatárok után azonban kiderül majd, hogy mi vár a piacra.
Az államtitkár ezt a változást a rémálomba illő lakótelepeket is életre hívó, a fiatalok egy részét hitelcsapdába zárni képes OSP abszolút sikerével magyarázta:
Az történik, amit nyáron megjósoltunk. Az Otthon Start Program megfogta az albérletárakat: a fix 3 százalékos hitel hatására több tízezer albérlő vált és válik otthontulajdonossá, ez pedig lehűtötte az albérletpiacot és letörte a bérleti díjak emelkedését. Páratlan siker, hogy a program szeptemberi indulása óta az albérletárak országosan csupán 0,4 százalékkal, a fővárosban is pusztán 0,5 százalékkal nőttek. Ezzel pedig sokéves rekord dőlt meg.
Panyi hozzátette:
Egy év alatt, miközben a nettó bérek átlagosan 10 százalékkal emelkedtek, addig az albérletárak országosan és Budapesten is pusztán 5 százalékkal nőttek. Az egy évvel ezelőtti lakbérnövekedést az Otthon Start program 5 hónap alatt lefelezte. Ilyen alacsony számokra legutóbb 5 éve, a koronavírus-járvány alatt volt példa, csak akkor éppen több százezer ember számára vált bizonytalanná a megélhetés. Ez kétszeres növekedési ütem a bérek javára.
Az államtitkár ebből már egyenesen levonta a konzekvenciát: szerinte nem kizárólag a több mint 35 ezer elsőlakás-vásárló, de további sok százezer magyar lakhatási helyzetében állt be változás, hiszen
átlagosan egyre nagyobb fizetések mellett arányait tekintve kevesebbet kell bérleti díjra költeniük. Ahogy hónapról hónapra több ezer fiatallal bővül az otthontulajdonosok köre, az olló a bérek növekedése és az albérletárak emelkedése mögött tovább fog nyílni.
A program kedvező hatása ezzel szerinte még nem ér véget, hiszen
több százezer albérlőnél több tízmilliárd forintnak megfelelő összeg marad 2026-ban, amit nem kell albérletre kifizetni és ami akár egy jövőbeni saját lakás önerejét is képezheti
– írta, a matematika azonban egészen mást mutat: ha egy átlagos áron, 260 ezer forintért kiadott budapesti otthon esetében a tulajdonos 5-10 százalékos emelés helyett tartja a korábbi árat, az havi szinten 13-26 ezer, egy év alatt pedig 152-304 ezer forintos megtakarítást jelent.
Ez egy 40 négyzetméteres, az Otthon Start Program árlimitjénél jóval olcsóbban, 1,25 milliós négyzetméteráron megvásárolt lakás esetében sem jelent túlzottan nagy segítséget, hiszen így a vevőnek legalább 5 millió forintnyi (10%) önrészt kell összegyűjtenie.
Ez ma számtalan fiatal számára jelent elképzelhetetlen akadályt, főleg hogy a KSH által közölt bruttóátlagkereset-változás nem minden munkavállalót érint egyező mértékben, így sokaknak nem vagy nem ilyen mértékben nőtt a jövedelme.
