Lesz nála eredményesebb, de nagyobb csillag aligha – Ilia Malinin hétköznapivá fokozta le a lehetetlent
A kamera fölülről ráközelít a sápadt, szőke hajjal koronázott fejre. Morfondírozhatunk, kire emlékeztet. Egy ókori szoborra? Egy Targaryen-hercegre? Egy reneszánsz festmény mellékalakjára? Ilia Malinin behunyt szemmel térdel a kezdőpózban, majd „életre kel”. Alatta az olimpiai logó. A 2026-os játékok egyik legjobb, legerősebb képe, a 2026-os játékok egyik legnagyobb sztárjáról.
A műkorcsolyahelyszín minden olimpián a dráma központja. Zene, művészet, divat, fantasztikus sportolói tudás és teljesítmények, vitatható (és gyakran hevesen vitatott – lásd a jégtánc végeredményét) döntések, kis különbségek. Néha éjsötét dolgok rémlenek fel a csillogás és káprázat mögött. Az állandó szurkolótábor az összes többi esztétikai sporthoz hasonlóan rendkívül szenvedélyes, elkötelezett és hozzáértő, ugyanakkor nem ritkán dühös és kiábrándult.
Bizonyos sportágak megviselik az idegrendszert.
Ilia Malinint most azok is megismerik, akik négyévente néznek műkorcsolyát (és ez a döntő többség). Az amerikai lapok egymással versengve írták portréikat a virginiai Vienna városkájából, sportcsaládból származó, 21 éves fiatalemberről az olimpia előtt. Ő a Quad God, avagy a kvadraisten. A négyfordulatos ugrások ura. A sportág nagykövete. A fizikát meghazudtoló, korszakmeghatározó, a műkorcsolyázás határait feszegető briliáns tehetség. Az ember, aki a lehetetlent hétköznapivá fokozta le.
Fárasztó mindig a négyfordulatosokról beszélni
– mosolyodott el, amikor az olimpiai bronzérmes Gracie Gold készített vele interjút az ötkarikás játékok hivatalos honlapjának.
Ugyanakkor ő is tudja: ezt nem kerülheti el.
Kilencvenkilenc százalékos esély
Malinin státuszáról viszonylag sokat elmond, hogy a fogadóirodák 99,01 százalékra taksálják a győzelmi esélyeit, ami sportban teljesen szürreális. Nagyjából azt jelenti, hogy csak akkor nem nyeri meg a műkorcsolya férfi egyéni versenyének aranyérmét, ha történik vele valami katasztrofális; mondjuk több ugrásából elesik, az egyik landolásnál megsérül, vagy elüti a rolba.
Eddig nem történt vele semmi katasztrofális. A csapatversenyben már megnyerte első aranyérmét az Egyesült Államokkal – szokatlanul sokat rontott, az olimpia semmihez nem hasonlítható hangulata őt is „megnyomta” –, egyéniben a rövidprogramja után öt, illetve öt és fél ponttal vezet nagyszerű riválisai, a japán Kagijama Juma és a francia Adam Siao Him Fa előtt.
Tisztázzuk gyorsan: az ugráslimit miatt a rövidprogramban Malinin fogható, legalábbis megközelíthető.
A legutóbbi tizennégy nagy versenyét úgy nyerte meg, hogy a legtöbbször demoralizáló előnnyel lett aranyérmes. Érdemes áttekinteni, hogy mekkora differencia alakult ki Malinin és az ezüstérmes között.
Kvadra Axelt tervez, az elemet rajta kívül más még nem tudta versenykörülmények között sikeresen végrehajtani. A kűrprogramjában hét négyfordulatos van. Akkora a technikai pontszámából és atlétikusságából származó előnye, hogy azt gyakorlatilag képtelenség behozni más területeken. A nyári sportágak nagy egyéniségei közül talán leginkább Simone Bileshoz lehet hasonlítani. Malininnel olyan versenyezni, mintha a csúcson levő Bilesszal szemben kellene kiállni egyéni összetettben – szinte lehetetlen küldetés.
Ilia Malinin’s planned content for the team event’s free skate at the 2026 Olympic Winter Games:
4F, 4A, 4Lz, 4Lo, 4Lz+1Eu+3F, 4T+3T, 4S+3A+SEQ pic.twitter.com/GG1FgpFex9
— Ilia Malinin Daily (@TheIliaSociety) February 7, 2026
Az űrkorcsolyázó magánya
Az összes esztétikai sportág állandó vitája, hogy a technika–kivitel–művészi érték koordináta rendszerében ki hová helyezi a hangsúlyt, kinek melyik a legfontosabb. Épp ezért Malinint sem kedveli mindenki, ahogy a sportáguk nagyságai közül Biles (torna) vagy Alina Kabajeva (ritmikus gimnasztika) is megosztotta a közönséget. Pályájuk csúcsán mindannyian olyan jól használták ki saját képességeiket és a szabálykönyvben rejlő lehetőségeket, hogy a riválisok hiába hajtottak végre időnként tisztább kivitelű vagy művészibb gyakorlatokat, nehezen (vagy egyáltalán nem) tudtak a nyomukba érni. Malinin bizonyosan minden idők legjobb ugrója, viszont (még?) nem a legkomplexebb versenyző. Ő is tudja: csiszolhat még az előadásmódján, lehet még művészibb a korcsolyázása.
„Azt akarom elérni, hogy saját stílusom legyen, és ezzel kitűnjek a többiek közül. Sok korcsolyázó ragaszkodik bizonyos zenei zsánerekhez, én megpróbálok minél többféle stílust kipróbálni. Azt hiszem, jó az irány, de még hosszú út áll előttem” – magyarázta az olimpia hivatalos oldalának.
S hogy milyen „űrkorcsolyázónak” lenni? A Cero magazinnak adott interjú szerint néha magányos.
Időnként tényleg eluralkodik egyfajta magányérzet. Úgy gondolod, hogy innen már nincs hová továbblépni.
De ezt az évet más mentalitással, megújulva, tiszta lappal kezdtem. Tovább kell feszegetnem a határokat, többet kell kihoznom magamból, akkor is, ha a csúcson vagyok. Motoszkál valami bennem, ami hajt tovább.”
No meg van, amikor a közönség hajtja.
„A korcsolyázásom hatással van a közönségre, a közönség energiája pedig visszahat rám, és van, amikor átsegít a kűrön. Amikor jégre lépek, akkor tulajdonképpen robotpilóta üzemmódba kapcsolok. Ez egyfajta csőlátás: az izommemóriám vezet. Az ugrásaim éppolyan gyorsak belülről is, mint kívülről, egy villanás az egész. Hihetetlen gyorsan történik minden. Ha már elindítottuk a mozgássort, akkor nincs visszaút, végig kell vinnünk, mert ha nem, akkor könnyen kiterülhetünk a jégen. Apró pontatlanságoknak súlyos következménye lehet. Mindennek nagyon precíznek, a tökéletest megközelítőnek kell lennie, még akkor is, ha a tökéletességet nem lehet elérni. De a lehető legközelebb kell kerülnünk hozzá. (…) Az emberi test elképesztő dolgokra képes. Hiszek abban, hogy az ötfordulatos ugrások is végrehajthatók” – vázolta Malinin, amikor a CBS Sunday Morning podcastjében megkérdezték tőle, milyen belülről átélni a versenyt. Egyik edzője, Rafael Arutyunyan (rajta kívül még szüleivel dolgozik, elmondása szerint édesanyja a „rossz zsaru”) egyetért: az ötfordulatos valóban reális lehetőség.
Akt mit drei Armen, by Georg Baselitz, 1977 (not rotated),
by Andreas Rentz pic.twitter.com/5JPjjPdWpS
— ArtButMakeItSports (@ArtButSports) February 9, 2026
„Én is beszedtem az Ilia-tablettát, ugyanúgy elképeszt engem is, mint a közönség nagy részét – vélekedik az olimpiai bronzérmes Adam Rippon. – Nincs benne félelem, és imádja, amit csinál. Ez a félelemnélküliség az igazán bámulatos. Azt hiszem, azért szerettek bele annyian a korcsolyázásába, mert show-t csinál. Az egy dolog, hogy amit végrehajt, az technikailag káprázatos és korszakalkotó, de a közönség még az előadást is megkapja mellé.”
A show garantált – és ehhez a teljes mezőny kell –, de
Saját bevallása szerint érezte is az olimpia súlyát a csapatversenyben. Szuperfavoritnak lenni egyáltalán nem könnyű, és a körülötte levő felhajtás – az elképesztő mennyiségű cikk és videó, a kommentek, a korcsolyázását bámuló hírességek Novak Djokovictól Snoop Doggig – még erre tesz rá egy lapáttal. A konszenzus: Malinin akkor is nyerni fog, ha ront. A Slate munkatársa, Chris Schleicher azt írta beharangozójában:
Műkorcsolya-szakíróként egyrészt kötelességem felhívni arra a figyelmet, hogy Malinin verhetetlen. Másrészt, ha ezt leírom, úgy érzem magam, mint a hajóépítő, aki elsüllyeszthetetlennek nyilvánította a Titanicot. Nagy ívű kijelentéseket teszünk, az istenek meg csak nevetnek rajtunk.
Ráadásul péntek 13. lesz. De hát a Quad Godon egyáltalán nem biztos, hogy fog a babona.
