Pintér Bence vívja a Tisza csatáit Győrben?
A Csatatér korábbi, Győrrel foglalkozó elemzésében írtunk arról, hogy a Tisza jelölje, Diószegi Judit helyben alig látható, vagyis az észak-dunántúli vármegyeszékhelyen továbbra is a polgármester az ellenzék markáns arcélű vezetője. A Tisza jelöltjei egyelőre arctalannak tűnnek, nemigen vannak jelen az események sodrában.
A parázs hangulatú, bekiabálásokban bővelkedő, majdnem tettlegességig fajuló szerdai Lázárinfó is mintha ezt igazolná: az építési és közlekedési miniszter, illetve a 2-es körzetben induló Fekete Dávid választókerületi elnök, önkormányzati frakcióvezető is folyton Pintér Bencét emlegették. A Tisza 1-es körzetben indított jelöltje, Diószegi Judit csak úgy került szóba, hogy Fekete Dávid szerint az 1,7 milliárd forint közpénz Pintér által gyanított eltűnése csak kampánykamu, amit Pintér terjeszt, hogy korábbi titkárnőjét (vagyis Diószegit) bejuttassa a parlamentbe.
Csak sajnálni tudom, hogy olyan városban élnek, amely három részre szakadt
– fogalmazott szerda este Lázár János arra utalva, hogy 2024-ben a három polgármesterjelölt, a fideszes Dézsi Csaba András, Pintér és az ex-fideszes Borkai Zsolt szinte fej-fej mellett haladtak a kampányversenyben.
Erről a szituációról írtuk, hogy Győrben a tiszás kihívónak egyszerre kellene felsorakoztatnia maga mögött azok nagy részét, akik a jelenlegi polgármesterre szavaztak, és azokat, akik Borkai Zsoltot támogatták 2024-ben.
Ugyanis akkor a polgármesterjelöltként 27 százalékot kapó Borkai lett az, aki képes volt szavazatokat elvinni a Fidesztől. Bejött, amit a 2024-es önkormányzati választás előtt így fogalmaztunk meg: amennyiben Borkai elvisz annyi fideszest, hogy Dézsit megbuktassa, de még nem kap annyi voksot, hogy ő nyerjen, akkor Pintér nevető harmadikként akár be is futhat. Pontosan ez történt.
Ugyanakkor most, hogy Borkai nem indul rá a Fideszre, kérdés, hogy a hívei kire fognak szavazni? Az ő voksukat a Tisza-jelölt aligha veheti olyan biztosra, mint a régi ellenzék szavazóinak oroszlánrészét. Erre utalt ironikusan Lázár is, amikor azt mondta: ha Pintér csak 30 százalékot kapott, „akkor ne ugráljon”, Fekete Dávid pedig arról beszélt, hogy a győri polgármester a „megosztáson és uszításon mesterkedik”, aminek a hátterében szerinte Pintér Bence és Magyar Péter paktuma áll.
Valójában nem tudni, van-e ténylegesen ilyen egyezség?
A polgármesteri akció zavarba hozta és magyarázkodásra kényszerítette a helyi Fideszt. Nemcsak Sárkány Péter, a Győr-Szol Zrt. vezérigazgatója volt kénytelen pénzügyi fogalmakkal operáló magyarázó videót készíteni arról, hogy szerinte „a számviteli nyilvántartások egyenlegét összekeverik a tényleges bankszámlaegyenleggel”, de a céget bizottsági elnökként felügyelő Fekete Dávid is azt fejtegette a Lázárinfó hallgatóságának, hogy a főkönyvi számla meg a bankszámla nem ugyanaz, tehát Fekete szerint Pintérék két össze nem függő adatot kiragadtak, összehasonlítják „az almát a villanykörtével.”
Már tavaly is – fideszes többség ide vagy oda – nehezen jött össze a költségvetés. Jelenleg pedig a városvezetés addig nem engedi szavazni a győri közgyűlést a büdzséről, amíg nem távozik a Győr-Szol vezérigazgatója. Pintér egyébként csütörtökön arról posztolt hogy távozott a cég gazdasági igazgatója, aki elkészítette és aláírta
azt a 2025. szeptember 30-ai mérlegbeszámolót, melyből kiderült: hiányzik 1,7 milliárd forint a lakáskasszából.
Lázár nyilván azért is érkezett Győrbe, hogy ezt a zavart oldja, és jelezze: a kormány a helyi Fidesz mögött áll. A miniszter az összegyűlt helyieknek azt tanácsolta: az országos politikát ne keverjék bele a város pénzügyeibe, a polgármester és a fideszes többség jusson józan megegyezésre. Lázár szerint ők tudomásul vették, hogy nem olyan lett a városvezetés, amilyet szerettek volna.
A Lázárinfón a legfontosabb konkrét ígéret az volt, hogy a győri önkormányzatnak a Volán irányába fennálló, 570 milliós tartozását 5 év alatt kamatmentes részletekben fizethetik vissza. Kritika is érkezett Lázártól: szerinte a Modern Városok Programot Győr nem tudta jól felhasználni. Ez a kritika minden bizonnyal a bukott fideszes polgármesternek, Dézsi Csaba Andrásnak szólt, aki 2020 nyarán e cikk szerzőjének adott interjújában kifejtette: „a győri vasúti pályaudvar méltatlan állapotban van.” Dézsi a MÁV vezérigazgatójának akkor szóvá tette, hogy
nem találtam meg a pályaudvart az 50 legrosszabb állapotban lévő pályaudvar között a MÁV listáján. Ez megengedhetetlen, és kértem, hogy egy rekonstrukciót hajtsanak rajta végre. A Modern Városok Programban szerepel az intermodális csomópont: olyan komplex felújítás, amely egységben kezeli a helyi és a vidéki buszjáratokat, a MÁV-pályaudvart, a különböző átszállási, jegyvásárlási, utasforgalmi, parkolási lehetőségeket, a későbbiekben az elővárosi vasútvonalakat, hogy a peremkerületekből, Ménfőcsanakról, Gyárvárosból, Győrszentivánról be lehessen jönni a belvárosba vasúttal.
Ez a beruházás azonban elmaradt. A Tisza-képviselőségre sikertelenül pályázó Kósa Roland alpolgármester – a Pintér Bencét támogató Tiszta Szívvel a Városért (TSZV) frakcióvezetője – épp a vasútállomás állapotát kérte számon tegnap Lázáron.
Tudósítói és elemzői szemmel furcsa és zavarba ejtő volt az áprilisi választáson induló két Tisza-jelölt hiányzása. Pedig ugyanúgy szópárbajozhattak volna a politikai riválisaikkal, mint bármelyik résztvevő, hiszen a Lázárinfó „hagyományainak” megfelelően itt tényleg szabadon kérdezhettek nemcsak a fideszesek, hanem az ellenzéki szimpatizánsok és a független újságírók is.
Érdekes jelenség, hogy míg korábban a vidéki ellenzéki közegnek sokszor az volt a panasza, hogy nem állnak velük szóba, nem vállalják a vitát (ahogy Dézsi Csaba András sem vállalta sem 2020-ban, sem 2024-ben, és a legutóbbi parlamenti választáson is zárt körben gyűléseztek a helyi fideszesek.) itt, ahol lehetőség nyílt volna rá, nem éltek vele.
Lázár a Rába és a Tátra együttműködéséről is beszélt. A helyi teheróautó-gyártási koooperációt február 1-én jelentették be. „Új győri beszéd közeleg” – fogalmazott a miniszter. Darányi Kálmánnak, a Horthy-korszak egyik miniszterelnökének az 1938. március 5-i győri beszéde egy „átfogó gazdasági akcióterv” felvázolása volt, mely 600 millió pengőt akart a fegyverkezésre fordítani – erre különadó kivetésével teremtettek pénzt, mely az 50 000 pengőnél nagyobb vagyonnal rendelkező polgárokat és vállalatokat terhelte –, 400 millióból pedig úgynevezett „közvetett fejlesztések” finanszírozását tervezte.
Mi történt Kara Ákossal?
– kérdeztek rá arra, hogy a 2-es körzetben miért nem az eddigi győztest indítják. Lázár szerint Kara „fontosabb munkát kap”, de hogy mit, azt nem árulta el.
Azt pedig ezen az estén sem tudtuk meg, hová tűnt el Radnóti Ákos. Még 2024 februárjában „vonták ki a forgalomból” a fideszes győri alpolgármestert, miután a zsarolhatóságáról kezdtek hírek terjedni. Szóval bőven lehetett volna fogást találni a helyi Fideszen, de Pintér Bence hívei, a városvezetés jelen lévő tagja, valamint az egyszerű tiszás szimpatizánsok inkább éltek ezzel a lehetőséggel, mint a legnagyobb ellenzéki párt profi politikusnak készülő jelöltjei.
