Pozsonyi tüntetés: „Kíváncsiak voltunk, hogy a hatalom fel fog-e lépni, vagy blöfföl”

Tüntetést tartottak pénteken este Pozsonyban a szlovákiai büntető törvénykönyv módosítása ellen, amely szerint féléves börtönbüntetés járhat azért, ha valaki megkérdőjelezi a Benes-dekrétumokat. A demonstrációról a rendőrök elvitték Orosz Örsöt, mert a Magyar Szövetség politikusa egy olyan láthatósági mellényt viselt, amelyen az a felirat szerepelt: „Megkérdőjelezzük a a Beneš-dekrétumokat”. Lapunk megkereste a tüntetés egyik szervezőjét, Kovács Balázs publicistát, hogy részleteket tudjunk meg a demonstrációról.

∗

Miért érezték fontosnak, hogy Pozsonyban tartsák a demonstrációt?

Szándékosan választottuk a fővárost, a belvárosnak ugyanis van egy történelmi vonatkozása is: a tüntetés néhány méterre zajlott attól az épülettől, ahol a reformkori országgyűléseket tartották. Kimondottan azt akartuk megmutatni, hogy van értelme a mi ügyeinket a pozsonyi nyilvánosságba is bevinni. Fontos volt, hogy egy olyan széles körű konszenzus alakuljon ki, ami nem csak magyarokat köt össze más magyarokkal, hanem a demokratikusan gondolkodó, a szólásszabadság tilalmát szintén sérelmező szlovákokkal is.

A tiltakozás fő oka a büntető törvénykönyv decemberi módosítása volt, ami kimondta, hogy fél év börtönt is kaphat az, aki megkérdőjelezi a Benes-dekrétumokat, egészen pontosan „a második világháború után kialakult jogi aktusokat” – ahogy a törvény fogalmaz, hiszen a Benes-dekrétumokat Szlovákiában helyi rendeletekkel és helyi törvényekkel ültették át a gyakorlatba. Azt azonban senki nem tudta, hogy mit ért ezalatt a törvényhozás, ahogy az sem volt világos, mit jelent a megkérdőjelezés és a tiltás. Hisz önmagában a Benes-dekrétumoknak, illetve az azt alátámasztó törvényeknek a létét senki sem kérdőjelezte meg. A probléma az, hogy elfogadták, és ma is alkalmazzák.

A tüntetés mennyiben érte el a célját?

A célunk egyfelől az volt, hogy próbára tegyük a hatalom blöffjét: kíváncsiak voltunk, hogy indul-e eljárás, illetve a hatalom fel fog-e lépni. A másik oka az volt, amiről már sokan beszéltek, miszerint még ma is ezekre a jogi aktusokra hivatkozva koboznak el földeket, ez ellen is fel akartuk emelni a szavunkat. A rendőrség közlése szerint ők úgy értelmezik, hogy a feliratokkal ezeknek a dokumentumoknak a fizikai létét kérdőjelezzük meg, ami teljes nonszensz. Ennek ellenére, amikor a rendőrség tájékoztatott minket a tiltásról, elfogadtuk azt, nem akartuk, hogy a hatóság azért oszlassa fel a tüntetést, mert itt bárki is megkérdőjelezné a dekrétumok létezését, hiszen nem erről van szó. De ezzel együtt is, ami történt, az komolyan korlátozta a szólásszabadságot. Most annak járunk utána, megállná-e a helyét a bíróságon az, ha valaki ellen rendőrségi eljárás indulna a feliratok miatt.

Orosz Örsöt ugyan a demonstrációról elvitték, ám hamar ki is engedték. 

Örs együttműködött a hatóságokkal, felvették a vallomását, majd elmehetett, és nem indult eljárás ellene. Ez is azt erősíti, hogy

a hatalom blöfföl.

Azt gondolom, hogy a történet ezzel még nem ért véget, mindenképpen nonszensz, hogy a rendőrség előállít valakit pusztán azért, mert felvesz egy ilyen mellényt. Ez akkor is korlátozza a szólásszabadságot, ha valakit a vallomástétel után elengednek. Lesz még nekünk ezzel dolgunk.

Lehet-e mégis elrettentő ereje Orosz Örs előállításának?

A hatalom azt gondolta, hogy korlátozást idézhet elő azzal, hogy elfogadják a törvényt, és sokan nem mernek majd megszólalni. De a tüntetés – ahogy több más megmozdulás is – azt mutatta, hogy ennek pont az ellenkezője történt. Évtizedek óta nem beszéltek annyit a Benes-dekrétumok problémáiról, mint az elmúlt hetekben, hónapokban. Nem hiszem, hogy egy ilyen előállítás megfordítaná a folyamatokat.

Összességében sikeresnek tartják a tüntetést?

Talán kívülről nem annyira látszódik, de a magyar közösség bebizonyította, hogy meg tud szervezni egy demonstrációt a fővárosban, ahova ráadásul olyanok is eljönnek, akik a politikai árkok különböző oldalain vannak. A tüntetés megmutatta, hogy igenis lehet konszenzus, kialakulhat egy nemzeti minimum a kérdésben, és lehet témák mentén együttműködni, embereket megszólítani. Ez a mai rendkívül kiélezett, sok tekintetben toxikus, polarizációs logika mentén működő közéletben nem egy utolsó dolog a magyar közösség mentálhigiéniája szempontjából – ezért mindenképpen sikeresnek mondanám a demonstrációt. Azért is, mert megmutattuk, hogy ez a „chilling effect”, az öncenzúra nem működik. Nem lehet megtiltani azt, hogy kiálljunk a magunk igaza mellett, továbbra sem fogadjuk el, hogy a kollektív bűnösség elve alapján vagyonokat kobozzanak el.

Annyian voltak, amennyire számítottak?

Nem akarok belemenni a számháborúba a tüntetés létszámát illetően, itt az volt a fontos, hogy legyen egy hangos és nagyon egyértelmű kiállás ebben az ügyben. Nagyjából ötszázan vettek részt a tüntetésen, a teret megtöltöttük, és ez Pozsonyban nagy szó.

∗

Kovács Balázs hozzátette még: örülnének, ha a tüntetésük másokat is arra inspirálna, hogy szervezzenek egyet, ők egyelőre csak tervezik a további lépéseket. Ahogy a publicista elmondta, egyelőre a tüntetés költségeinek a felét sikerült összegyűjteniük, ezért továbbra is várják a felajánlásokat.

A Napunk érdeklődött a pozsonyi kerületi rendőrkapitányságnál, hogy pontosan mire hivatkozva távolították el Oroszt a tüntetésről, miért volt szükség a rendőrség beavatkozására, illetve hogyan értelmezik a gyakorlatban a Benes-dekrétumok kritikájának kriminalizálásáról szóló törvényt. A pozsonyi székhelyű magyar hírportál a hatóságtól azt a választ kapta, hogy azért rendelték be Oroszt a rendőrségre, mert nem tett eleget a szervezők felszólításának,

jogilag tehát hivatalosan a rendőrség nem értelmezte a politikus láthatósági mellényén olvasható feliratot,

így a lap szerint valószínűleg azt sem, ami a tüntetésen elhangzott. A rendőrég nem reagált arra a kérdésre, hogyan értékelték a beszédeket a törvény szempontjából. A rendőrség ugyanakkor azt írta a Napunknak, hogy „az önök által feltüntetett nyilvános összejövetelen a rendőrök senkit sem állítottak elő, és senki nem követett el törvénysértést, amivel kapcsolatban büntetőeljárás folyna.”

A lap emlékeztetett, hogy Katarína Bartosová rendőrségi szóvivő azt közölte: „a rendőrök egy esetben felszólítottak egy, az összejövetelen jelen lévő személyt, hogy önként jelenjen meg a Pozsonyi Rendőr-főkapitányság illetékességébe tartozó egyik kerületi rendőrkapitányságon magyarázat nyújtása céljából, aminek ez a személy eleget tett.”

Orosz Örs előállítására egyébként Magyar Péter és Szijjártó Péter is reagált. A Tisza Párt elnöke felszólította a szlovák vezetést, hogy tartsák be az uniós jogszabályokat, ne korlátozzák a felvidéki magyarok szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, és haladéktalanul engedjék szabadon Orosz Örsöt, a magyar diplomácia vezetőjének pedig azt üzente, hogy „haladéktalanul rendelje be a Magyarországra akkreditált szlovák nagykövetet, és követelje a felvidéki magyar politikus szabadon bocsátását, egyúttal a decemberben elfogadott szlovák jogszabály hatályon kívül helyezését.”

A külgazdasági és külügyminiszter egy Facebook-posztban reagált, mint írta, a történtek után azonnal kapcsolatba lépett a Magyar Szövetség elnökével, a tüntetés szónokával, Gubík Lászlóval, aki tájékoztatta, hogy Oroszt elengedték, és nem indul ellene semmilyen eljárás.

„A magyar kormány elfogadhatatlannak tartja a kollektív bűnösség elvét, s ezt rendszeresen a szlovák kormány tudomására is hozzuk. Én például a külügyminiszternek (ő a nagykövet főnöke) – többször is, eddig is és ezután is” – fogalmazott a miniszter.