Csődbe ment a község, ahol az önazonossági törvényt a lehető legszigorúbban alkalmazzák

Csődbe ment az a nógrádi község, ami nemrég azért került be a hírekbe, mert a lehető legszigorúbb szabályozást vezették be itt az önazonossági törvény értelmében. A hírről beszámoló Népszava szerint a dologra úgy derült fény, hogy a KDNP-s vezetésű Vizslás önkormányzata feladott náluk egy apróhirdetést a következő szöveggel:

Vizslás község önkormányzata ezúton értesíti üzleti partnereit, hogy csődeljárás alá került.

A lap többször is kereste Vizslás polgármesterét, Sándor Józsefet, hogy a csődeljárás hátteréről érdeklődjenek, de a településvezető először a rossz vételre hivatkozva nem válaszolt, és visszahívást kért, majd később már írásban szerette volna megkapni a kérdéseket. A levelükre azonban már nem reagált.

Az önkormányzatnak és a helyieknek is elővásárlási joga van

A Népszava szerint a nagyjából 3500 magyarországi település között jelenleg közel 30 olyan van, ahol csődgondnok felügyeli az adott önkormányzat gazdaságát.

A tavaly ősszel elfogadott önazonossági törvény biztosította lehetőségekkel élve a KDNP-s vizslási önkormányzat olyan rendeletet hozott, melynek értelmében a helyi önkormányzat, a telekhatáros ingatlanok tulajdonosai, valamint a településen saját ingatlannal rendelkező emberek is elővásárlási joggal rendelkezik minden településen eladóvá váló ingatlan esetében. De szigorúan ebben a sorrendben.

Milyen szigorú feltételeket szabtak a beköltözőknek?

A tavaly elfogadott rendelet értelmében ráadásul csak olyan emberek költözhetnek Vizslásra,

• akik büntetlen előéletűek, és ezt erkölcsi bizonyítvánnyal is tudják igazolni;
• legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek; nullás adóigazolást visznek az önkormányzatnak;
• tisztázott, folyamatos munkaviszonnyal rendelkeznek – ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lakcímlétesítési kérelem benyújtását megelőző két évben legalább 365 napnyi biztosított jogviszonnyal rendelkeznek;
• hajlandóak részt venni egy személyes meghallgatáson a képviselőtestület előtt;
• betelepülési hozzájárulást fizetnek a településnek – amú új ingatlan vásárlása esetén a bruttó vételár 100 százaléka, ingatlanszerzés nélküli lakcímlétesítés esetén pedig 150 ezer forint.

Már az egyik fővárosi kerület is megalkotta a saját rendeletét

A törvény bevezetése utáni első három hónap tapasztalatai alapján a legtöbb településnek nem az a célja az önazonossági rendelettel, hogy megakadályozza a túlnépesedést, sokkal inkább a közbiztonságot erősítenék, a közösséget védenék az intézkedéssel.

Azóta pedig már az egyik budapesti kerület is megalkotta a saját helyi önazonosság védelméről szóló rendeletét.