Népirtásba fordult a cigányozás a 20. században

A magyar politikai beszédben történelmi gyökerei vannak a romák megbélyegzésének, a kérdéskör félreértelmezésének és politikai célokra való felhasználásának. Iskolapéldáját nyújtották ennek Lázár János nagy felháborodást kiváltott szavai, miszerint a cigányság belső tartalékot képez, hogy – a miniszter értelmezésében a migránsok helyett – „másnak a szaros mosdóját takarítsák”. Lázár bocsánatkérése ellenére az ügy nem tűnt el a közbeszédből, és akár a Fidesz támogatottságára is hatással lehet.

Az anticiganizmus sztereotípiákra építő kirekesztés, amely szociális, biztonsági problémaként jeleníti meg a romákat a politikai szólamokban, néha atyáskodó, néha kriminalizáló éllel. A politikai térben tapasztalható „cigányozás” eredetéről, máig jelen lévő megnyilvánulásairól, illetve az antiszemitizmushoz mért különbségeiről kérdeztük Dr. Majtényi György történészt, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem történészprofesszorát, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosát, a Digitális Roma Levéltár felelős szerkesztőjét.