Grönland-probléma: Dánia válasza Trumpra az, hogy még több amerikai fegyvert vesznek
Nagy darab jég – így hivatkozott nemrég Grönlandra Donald Trump amerikai elnök a davosi Világgazdasági Fórumon mondott beszédében. Tény, hogy a sziget területe több mint 2,1 millió négyzetkilométer, amivel a világ legnagyobb szigete címet is magáénak tudhatja – viszonyításképpen ez körülbelül 23 magyarországnyi területnek feleltethető meg. Jég is található rajta, nem is kevés: területének közel 80 százalékát permafroszt, azaz tartósan fagyott talaj borítja, ám a sziget part menti részei lakhatóak, itt nagyjából 56 ezren élnek. Az ő életük is felbolydult, amikor Trump nemrég bejelentette: az Egyesült Államok igényt tart a sarkvidéki szigetre, ezzel Grönland egy csapásra a világpolitika középpontjába került.
Hármas viszony
– véli Papp Zsanett Gréta, az Északi-sarkvidék geopolitikai elemzője, energia- és klímapolitikai szakértő, aki maga is élt egy ideig a kontinensnyi szigeten. Elmondása szerint amennyire zord és elzárt a sziget, annyira befogadóak és barátságosak a lakói. Az ott élő emberek nagy része őslakos, akiknek az életmódja eltér a megszokott európai életmódtól. Fő foglalkozásuk a vadászat és a halászat, de persze akadnak más munkák is: egyesek a kormányzatban dolgoznak, mások infrastruktúrát üzemeltetnek vagy szolgáltatást nyújtanak. Grönlandon, más európai országokhoz hasonlóan található egyetem, uszoda, szauna, fodrász, börtön vagy éppen kórház is – igaz, komolyabb egészségügyi beavatkozásokhoz gyakran Koppenhágába vagy máshová kell elrepülni, elsősorban az orvoshiány miatt.
„A közlekedés meglehetősen nehézkes a szigeten, mert a part mentén elhelyezkedő települések között a szárazföldön nincs összefüggő út, így azok leginkább hajóval, vagy légi úton közelíthetőek meg. Ennek ellenére a városokban működik tömegközlekedés, és sokan járnak autóval, ami a gyér úthálózat miatt gyakran nagy forgalmi dugókhoz vezet” – osztja meg tapasztalatait Papp Zsanett Gréta.
Grönland nem Dánia része, hanem egy Dániától függő, autonóm terület. Dániával és a Feröer-szigetekkel együtt hármas egységet alkot, amit Dán Királyságnak hívunk
– tisztázza a szakértő, helyesbítve a gyakran félautonómnak mondott egykori dán gyarmatot.
A függés gazdasági, külpolitikai, illetve nemzetközi szerepvállalás területén jelenik meg, ami például abban nyilvánul meg, hogy Grönland a saját GDP-jének 20 százalékát kitevő támogatást kap Dániától. Egyfajta gazdasági köldökzsinór ez, mely fenntartja a szigeten az állami intézményrendszert és a közszolgáltatásokat
– teszi hozzá.
A 3,9 milliárd dán korona értékű éves támogatás Grönlandnak életbe vágó, ellenben Dániának nem nagy költség. Átszámítva ez 200 milliárd forint körüli összeg. A gazdasági köldökzsinórt Papp Zsanett Gréta szerint akkor vágnák el, ha a grönlandiak képesek lennének előteremteni ezt az összeget kereskedelmi és gazdasági tevékenységből, illetve emellett egy népszavazáson úgy döntenének, hogy kiválnak a királyságból és független, szuverén állam lesznek.
A hármas viszony alapja tehát, hogy Grönland Dánia segítségével, megosztott jogkörökkel finanszírozza az infrastruktúráját és az intézményeit, míg a katonai, védelmi garanciákat az Egyesült Államok biztosítja – foglalja össze a szakértő. De hogy kerültek az amerikaiak erre a távoli, északi szigetre?
