Választani kell az élelmiszer, fűtés és gyógyszer között – A magyar nyugdíjakról közölt jelentést a Human Rights Watch

A kormány nem garantálja a nyugdíjasok szociális biztonsághoz és megfelelő életszínvonalhoz való jogát – állapította meg a Human Rights Watch (HWR) szerdára virradóra közölt részletes jelentése. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a magyar nyugdíjasok nem jutnak elegendő élelmiszerhez, gyógyszerhez és a lakásfenntartással kapcsolatban is nehézségekbe ütköznek.

A szervezet a nyugdíjak azonnali felülvizsgálatát sürgeti, valamint azt, hogy a kormány az emberi jogi kötelezettségekkel összhangban azonnal emelje meg a legalacsonyabb nyugdíjakat, és csökkentse a nyugdíjak közötti egyenlőtlenségeket.

A szövegben idézett hivatalos statisztikák szerint 2024 végéig mintegy 2 millió ember részesült öregségi nyugdíjban Magyarországon, ezen belül több mint kétharmadnyian kaptak alacsonyabb nyugdíjat a havi bruttó minimálbérnél (266.800 Ft). A nyugdíjasok csaknem egynegyede, 471 ezer fő a hivatalos szegénységi küszöb alatti nyugdíjat kapott. Ebben a csoportban a nők száma és aránya magasabb. A jelentés szerint

• a bruttó minimálbér alatti nyugdíjban 1.321.994 fő (66%) részesült,
• a garantált bérminimum (326.000 Ft) alatt pedig 1.523.705 fő (76%).

A KSH adatai alapján a jelentés azt állítja, hogy az idősek szegénységi kockázata az elmúlt években nőtt: a 65 év felettiek kockázati rátája 2018-ban 6,3%, 2023-ban 16,1% volt, az idős nőknek pedig közel egyötöde kitett a szegénységi kockázatnak.

A HRW a helyzet romlását azzal is összeköti, hogy a 2018-ban kezdődő inflációs hullám 2022–2023-ban hirtelen megugrott, miközben az élelmiszerár-emelkedés a szöveg szerint jelentősen meghaladta más EU-országokét. A beszámoló alapján az alacsony nyugdíjból élők közül sokan a drágulás miatt nem jutottak megfelelő élelemhez, különös tekintettel az alapvető élelmiszerekre (cukor, étolaj, liszt, tejtermékek, hús, gyümölcs). A jelentés kiemeli azt is, hogy a kormány 2023-ban és 2025-ben részleges árkorlátozásokkal reagált a megugró árakra, de ezt a kereskedők más termékek drágításával kompenzálták.

A Human Rights Watch a nyugdíjrendszer strukturális problémái között említi a nyugdíjemelések/-indexálás „hibás” módszerét, amelynek következtében az alacsony nyugdíjak értéke gyorsabban csökken, mint a magasabbaké, így nőnek az egyenlőtlenségek. A jelentés kitér arra a gyakran emlegetett kritikára, hogy a kormány megszüntette a svájci indexálást, vagyis az éves nyugdíjemeléseknél a bérek emelkedését nem veszik figyelembe, csak az inflációt.

A kormányzati intézkedések közül a jelentés említi, hogy 2020-tól fokozatosan vezették be a 13. havi nyugdíjat, és említést tesznek a 14. havi nyugdíj bevezetéséről is. Említették továbbá a 2025 júliusában hozott kormányzati döntést egy egyszeri 30 ezer forintos élelmiszer-utalványról is. A jelentésben megszólaltatott idősek egy része azonban inkább a nyugdíjba épített pénzt tartotta volna hasznosnak, és volt, aki politikai gesztusnak minősítették az utalványt.

A módszertan szerint a HRW 2025 októberében és novemberében összesen 45 alacsony összegű járulékalapú öregségi nyugdíjban részesülő személlyel készített interjút (29 nő, 16 férfi), 65–91 éves korosztályban, Budapesten, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye településein. A kutatás a szöveg szerint KSH-, Eurostat- és egyéb hivatalos adatok elemzésére is épült.

A megállapításokat a közzététel előtt megküldték a kormánynak, de a kormány nem reagált a megkeresésre.

A HRW szerint a legalacsonyabb nyugdíjak emelése nélkül sok idős ember továbbra is olyan helyzetben találja majd magát, hogy választania kell az élelmiszer, fűtés és gyógyszer között.

Orbán Viktor miniszterelnök az utóbbi időben többször beszélt a nyugdíjak értékállóságáról. 2025-ben a kormány — Orbán Viktor személyes kommunikációja szerint — teljesítette vállalását, miszerint a nyugdíjak nem veszítik el értéküket, hanem még emelkednek is.