Fleck Zoltán: Egy jól képzett jogászcsapat áll készen, hogy megakadályozzák a Tisza kormányzását
Fleck Zoltán jogász, egyetemi tanár szerint jogos Magyar Péter félelme az „alkotmányos puccsal” kapcsolatban.
Köztudott a szakmában, hogy egy jól képzett jogászcsapat áll arra készen, hogy a választási előrejelzésekhez igazodva fogalmazzanak meg olyan javaslatokat, amelyek akadályozzák, hogy az ellenzék nyerhessen, ha pedig ez mégis megtörténne, akkor akadályozzák magát a kormányzást. Ez egy egyszerű jogi szakmunka, ami azonban morálisan alávaló, mert szembe megy minden alkotmányos elvvel
– fogalmazott lapunknak a jogtudós, aki 2021-ben Márki-Zay Péter akkori ellenzéki miniszterelnök-jelölt közjogi tanácsadója volt.
A Tisza Párt elnöke a hétfői sajtótájékoztatóján a 24.hu kérdésére azt mondta: tudomása szerint az Alkotmánybíróság munkatársainak adták ki, hogy dolgozzanak az elnöki rendszer kiépítésén. Fleck szerint fideszes jogászok, politikusok vannak a csapatban – köztük olyanok, akik már az Alaptörvény kidolgozásában is részt vettek. Decemberben bele is nyúltak a rendszerbe, a köztársasági elnök jogkörén változtatott a kormánytöbbség, megnehezítve az államfő esetleges elmozdítását.
Magyar két lehetőséget emelt ki az általa vizionált „alkotmányos puccs” kapcsán.
- Az egyik, hogy a köztársasági elnök nem a győztes párt vezetőjét kéri fel a kormányalakításra, és olyan helyzet állhat elő, hogy emiatt új választást kell kiírni.
- A másik az, hogy a „pártkatonákkal feltöltött” Költségvetési Tanács (amelynek tagja Varga Mihály jegybankelnök, korábbi pénzügyminiszter, évtizedekig a Fidesz meghatározó politikusa, Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, Varga Judit volt igazságügyi miniszter jelenlegi párja, valamint Horváth Gábor közgazdász – a szerk.) el tudja érni azt, hogy az államnak ne legyen elfogadott költségvetése, ami az új kormány bukásához, egyúttal új választás kiírásához vezethet. (A 2026-os költségvetést már régen elfogadta az Országgyűlés, így ez az eshetőség 2027-ben állna fenn; az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést, ha a parlament az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-éig nem fogadja el.)
