Napforduló: egyre tovább lesz világos vasárnaptól
Az év legsötétebb napjait éljük, az őszi napéjegyenlőség, azaz szeptember 22. óta egyre közelebb csúszik egymáshoz a napkelte és a napnyugta. Azt sem mondhatjuk, hogy a rövid nappal óráiban legalább fürdünk a fényben, a felhős, ködös, szürke időjárást okozó hidegpárna hetek óta szorongatja hazánkat, és ez vasárnap sem lesz másképp.
A leghosszabb éjszaka
Ma kiteljesedik a sötétség, a Budapesten is áthaladó 19-es hosszúsági kör mentén a 7:27-es napkelte után 15:56-kor már el is búcsúztatjuk csillagunkat, ez alig 8,5 órás világos periódust jelent. A jó hír, hogy itt a vége:
Ez lesz az év „legsötétebb” napja, vagy, ha úgy jobban tetszik, a leghosszabb éjszakája. E dátum egyben a csillagászati tél kezdete is, amelynek első napja idén december 21-ére esik, és csak jövő március 20-án ér véget. A téli napforduló pedig az az egyetlen pillanat, amikor Földünk forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól, idén egészen pontosan december 21-én 16 óra 04 perc 12 másodperckor.
Örökös változás
A nappalok és éjszakák hosszának állandó változása annak köszönhető, hogy a Föld és néhány fok eltéréssel a naprendszer bolygóinak keringési síkját a Nap körül ekliptikának nevezzük, bolygónk dőlésszöge pedig az ekliptika síkjára állított merőlegeshez viszonyítva 23,5 fok.
A Nap körül keringve így az északi féltekén télnek tekintett évszakban a déli pólus „biccent” kissé csillagunk felé, nyáron pedig az északi: a tavaszi és őszi napéjegyenlőséget leszámítva mindig azon a féltekén hosszabbak a nappalok az éjszakáknál, amelyik épp a „nyári félévben” tartózkodik.
