Tényleg háborúba sodorhatja Amerikát a háborúellenes Trump?

Az Egyesült Államok szeptember eleje óta legalább 22 támadásban 87 ember ölt meg a Karib-tenger térségében, illetve a Csendes-óceán keleti részén a nemzetközi vizeken. A Donald Trump vezette adminisztráció azt állítja: kábítószercsempészekre csaptak le.

Az első hajó megsemmisítésére szeptember 1-jén került sor, az akcióban 11-en haltak meg. Az amerikai elnök akkor azt mondta, a Tren de Aragua nevű drogkartell által üzemeltetett hajón kábítószert szállítottak, bár erről bizonyítékokat nem mutatott be, és a hajó megsemmisítéséről közölt felvételen sem látszik drog nyoma. Amikor a második, szeptember 15-i eset után megkérdezték Trumpot, vannak-e a bizonyítékok a hajón szállított drogokra, azt válaszolta: „Vannak bizonyítékaink. Csak meg kell nézni a rakományt, amely szétfröccsent az óceánban. Nagy zsákokban hevert mindenfelé a kokain és a fentanil.”

Csakhogy az esetről nem hoztak nyilvánosságra felvételeket.

Mindeközben az USA hadserege egyre több egységet irányított át a karibi térségbe. A hadihajókból, vadászgépekből, bombázókból, tengerészgyalogosokból, drónokból és kémrepülőgépekből álló haderő akkora méretű, amilyenre évtizedek óta – az 1962-es kubai rakétaválság óta – nem volt példa. A térségbe érkezett a világ legnagyobb és legdrágább repülőgép-hordozója – a 300 méter hosszú és 13 milliárd dollárt érő – USS Gerald R. Ford, a fedélzetén több tucat vadászgéppel és helikopterrel. A karibi térségben – a hajókon és a Puerto Rico-i bázison – jelenleg mintegy 15 ezer amerikai tengerész és tengerészgyalogos tartózkodhat.

A Fehér Ház érvelése szerint a hajók elleni támadásokra és a katonai egységek átcsoportosítására azért van szükség, hogy megállítsák a Venezuelából – állami közreműködéssel – kiinduló kokain- és fentanilszállítmányok bejutását az Egyesült Államokba. Az akciókban elhunytakat „narkoterroristáknak” minősítették.

Mindezzel azonban számos probléma van.