Lázárék megvonták a támogatást egy osztrák cégtől: leépítés jöhet a Rail Cargo Hungariánál
Jelentős átalakításokra, ezen belül leépítésre is készül az osztrák kézben lévő Rail Cargo Hungaria Zrt. (RCH). Az ok, hogy 2026-tól már az öt éven át élvezett támogatás nélkül kell nyújtania az eddig országosan kínált vasúti egyeskocsi-szolgáltatását. A továbbiakban ezért csak akkor tud minél több fuvart veszteség nélkül teljesíteni, ha az eddiginél hatékonyabb és kisebb szervezetként működik – tájékoztatta a lapot Raisz Csaba pénzügyi vezérigazgató.
Azt egyébként, hogy a tizenegy, egyeskocsi-szolgáltatást nyújtó hazai vasúti árufuvarozó jövőre már biztosan nem számíthat a támogatás folytatására, vagyis a köztük elosztható évi 6,4 milliárd forintra. Az Építési és Közlekedési Minisztérium jelezte, hogy a továbbiakban a pénzt a vasúti infrastruktúra javítására szánja, mert abból minden vasútvállalatnak haszna van, mindegyik versenyképessége javul, míg a mostani támogatással csak egyes társaságok nyereségessége nő.
Raisz Csaba azonban úgy látja, hogy a Rail Cargo Hungaria válasza az új helyzetre egyedül a komoly, mintegy fél évig tartó optimalizálás lehet, jelentős áremeléssel.
A támogatás első évében a 6,4 milliárd forint mintegy 80 százalékát az egyeskocsi-szolgáltatást a kezdetektől országos lefedettséggel kínáló RCH használta fel. Mellette csak egy rivális végzett hasonló munkát, a későbbi években viszont már további tíz. Így 2024-ben és 2025-ben már csak bő 60 százaléknyi forrás (4 milliárd forint) jutott a legnagyobb hazai vasúti árufuvarozóra. Az idei támogatási keret már szeptemberre kimerült.
A 6,4 milliárd forint több száz hazai megbízó összesen mintegy 4 millió tonna árujának a célba juttatását segítette. A mennyiség a hazai vasúton továbbított 40 millió tonna árunak a tizede, míg az RCH idei 19 millió tonnás teljesítményéből 3 millió tonnát képvisel. Jellemzően tömegáruról – építőipari alapanyagról, ócskavasról, fáról, üzemanyagról és vegyi áruról – van szó.
Mint a Telex korábban megírta, a lépés előtt a szakma is értetlenül állt, mivel maga a támogatási rendszer éppen az állami MÁV-nak jó, hiszen a magáncégek az állami vasúttól rendeltek meg mindenféle szolgáltatást, amelyek együttes értéke szinkronban volt az összes támogatással. Vagyis a MÁV-nak évi 6 milliárd forint körüli bevétele származott a tevékenységekből.
Tíz százalékkal visszanyesik a hálózatot
Az RCH az alábbi optimalizálási intézkedésekkel kívánja tovább működtetni egyeskocsi-szolgáltatását, veszteség nélkül:
- Értesíti ügyfeleit a várható változásokról, egyben új, magasabb árajánlatot ad, és igyekszik velük alternatív megoldásokat találni. Ezt már megtette számos ügyfelével.
- Szervezetének olcsóbb működtetése érdekében az RCH 2025. december 20-tól mintegy 10 százalékkal szűkíti a hálózatát.
- A kisebb hálózathoz kisebb eszközparkra lesz szükség. Az anyacégétől lízingelt mozdonyflottát az RCH szűkíti, régebbi teherkocsijait vizsgáztatás helyett kivonja a forgalomból. Tolatási kapacitását nagyjából 10 százalékkal csökkenti.
- A jövő év kezdetétől fokozatosan mintegy 500 fővel csökkenheti a most 1700 fős létszámát. A leépítés valós nagysága azon múlik, hogyan reagál a piac a hálózat szűkítésére és a társaság más intézkedéseire.
A Rail Cargo Austria 2008-ban 102,5 milliárd forintért (akkor árfolyamon 400 millió euró) vásárolta meg a MÁV Zrt. vasúti árufuvarozó üzletágát mozdonyok és mozdonyvezetők nélkül, selejtezésre váró kocsiparkkal. Az új tulajdonos a vételáron felül 150 millió eurós fejlesztést vállalt és valósított meg.
A magyar kormány 2010 után egyébként több alkalommal – legutóbb 2020 elején – kezdeményezett tárgyalásokat az osztrák kézben lévő Rail Cargo Hungaria visszavásárlásáról. Az adásvételt végül nem sikerült nyélbe ütni. Ennek oka nem ismert, mivel a tárgyalások zárt ajtók mögött zajlottak.
Mint lapunk megírta: az osztrák–magyar közös vasútvállalat, a Győr-Sopron-Ebenfurt Vasúti Zrt. áruszállító leányvállalata, a GYSEV Cargo Zrt. viszont tavaly decemberben a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Waberer’s Nyrt. többségi tulajdonába került.
Ezt megelőzően a magyar állam (illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló, Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium) lenyomott egy tőkeemelést az osztrák üzlettárs torkán, így 75,01 százalékos részesedéssel döntő szava lett a közös vasúti társaságban, az osztrákoknak 25 százalék alatti részesedéssel nem sok beleszólásuk maradt az üzletmenetbe.
