Válasz Online: amerikai készenléti hitelről is tárgyalnak Orbánék egy 20 milliárd dolláros „védőpajzs” mellett
Mint nemrég a 24.hu is megírta, Orbán Viktor egy swap-line (valutacsere) megállapodás elindításáról köthetett alkut Washingtonban Donald Trump amerikai elnökkel, ami a forint árfolyamának erősítését segítheti szükség esetén. Orbán ezt a következőképp magyarázta: „Ha bármilyen külső támadás érné Magyarországot, annak a pénzügyi rendszerét, akkor arra a szavukat adták az amerikaiak, hogy ebben az esetben a magyar pénzügyi stabilitást meg fogják védeni. Abban az esetben, ha Magyarországot egy ilyen külső, spekulációs vagy politikai támadás érné, akkor egy amerikai pénzügyi védőpajzzsal számolhatunk.
Ehhez azóta annyit tett hozzá az ATV-nek adott interjújában, hogy valamiféle hitelkeret-megállapodás is napirenden van.
A Válasz Online lehetséges konstrukciókra rálátó, illetve a pénzügyi világban járatos forrásai szerint valóban több konstrukció van napirenden, és nem véletlen, hogy a magyar kormány óvatosan, elnagyoltan fogalmaz. Egyszerre két ellentétes célt tartanak ugyanis szem előtt: az egyik, hogy a befektetők, akik Magyarországot államkötvények vásárlásával hitelezik, ne ijedjenek meg, ne gondolják azt, hogy nagy baj van, vagy nagy baj készül, és ezért van szükség amerikai segítségre. Az üzenet másik része viszont arról szól, hogy ha mégis baj lenne, akkor jön majd az amerikai segítség.
Nem véletlen, hogy a részleteket homályban hagyó, de magabiztos bejelentés utánra időzítette Nagy Márton gazdasági miniszter a bankadó megemelését. Illetve azt is csak ekkor mondta ki, hogy a kormány az eddigi terveivel szemben sem idén, sem pedig jövőre nem lesz képes 5 százalék alá szorítani a költségvetési hiányt.
A védőpajzsról szóló első bejelentések nyomán hétfőre kicsit erősödött a forint, 386 helyett 383 forintba került egy euró. Nagy Márton bejelentése hatására visszagyengült 386-ra, ami azt jelenti, hogy összességében a piacok számára kellemetlen második hírt semlegesíteni lehetett az elsővel. Így egyelőre működött a kettős kommunikáció.
A Citibank segíthet
Az amerikai tárgyalás nyomán két fő csapásirány látszik a fenyegetés kivédésére. Az egyik egy hitelkeret lehet, részben vagy egészében készenléti hitel. Itt a lap információi szerint a pénzt nem az amerikai kormány adná, hanem magánbankok.
Az óriásbank első számú vezetője, Jane Fraser vezérigazgató különösebb hírverés nélkül október közepén Magyarországon tárgyalt. Varga Mihály jegybankelnök kirakott ugyan egy közös képet vele október 17-én, de arról már nem számolt be, hogy miről beszélgettek. Ráadásul a lap információi szerint Fraser nemcsak Vargával tárgyalt, hanem járt a Karmelitában Orbán Viktor miniszterelnöknél is, és Szijjártó Péter külügyminiszterrel is találkozott.
A Financial Times értesülése szerint a Citi a Trump család vagyonának kezelésében is részt vesz, sőt az elnök Eric nevű fia éppen október elején állapodott meg a bankkal, hogy ő is hozzájuk viszi a saját részét. Vagyis életszerű, hogy Trump közvetítőként támogassa a magyar kormány és a Citi esetleges megállapodását.
A Citigroup és a magyar kormány (vagy jegybank) esetleges megállapodásáról egyelőre semmilyen részletet nem tudni, de az nagyon valószínűnek látszik, hogy ezen a vonalon épülhet a védőpajzsnak nevezett megállapodás egyik fele. Ez lehet az a fél, amiről Orbán úgy beszél, mint a hiányzó EU-s támogatások lehetséges pótlása.
A swap line is napirenden van
A swap line-konstrukció esetében a legfontosabb, hogy a két fél valutát cserél egymással, azaz a csere idején aktuális árfolyamon jutna a magyar állam dollárhoz, ami fontos vésztartalék lehet, ha be kell avatkozni a forint árfolyamának megtámogatására, azaz ha a jegybanknak forintot kell vásárolnia.
Ebben az esetben viszont nem az amerikai jegybank lenne a partner, hanem az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma által felügyelt amerikai államkincstár, pont úgy, ahogy ez történt Argentína esetében is, október közepén.
Amikor Orbán az ATV-ben a pénzügyi pajzs elemeiről szólt elnagyoltan, akkor a „flexible credit line” említésekor a Citibank-féle vonalra gondolhatott, míg a „swap line” említésekor a Bessent-féle megoldásra. Összességében 20 milliárd dollár, azaz
Ehhez persze ideális esetben nem kellene hozzányúlni, mert aztán kamatostul kellene visszaadni.
