Harry Potter, Putyin, Orbán és magyar értelmiség is megkapja a magáét Kemény Lili első színdarabjában

Tavaly megjelent, nagysikerű bemutatkozó regénye, az önéletrajzi ihletésű Nem után Kemény Lili a színházhoz fordult, és megírta első színdarabját az Örkénybe. Az lett a címe, hogy Az orosz barát, Dohy Balázs rendezte, és az előző mondat nem teljesen igaz, mert Kemény valójában nem színdarabot írt, hanem a regényírást folytatta. Az orosz barát négy hosszú, statikus jelenetből – ha úgy tetszik, fejezetből – áll. Közös bennük, hogy meglehetősen ingerszegények: emberekről szólnak, akik különböző helyeken üldögélnek és beszélnek. Olykor, ha már nagyon nem lehet elkerülni, egymáshoz, de azért általában inkább a közönséget vizslatva monologizálnak. Arról igyekeznek mondani valamit, hogy mi történt az elmúlt évtizedekben a magyar értelmiséggel.

Biztosan lesz, aki nem élvezi, vagy legalábbis értetlenül fogadja, hogy most akkor színházi körülmények között kell befogadnia egy didaktikusságtól sem mentes regényt (vagy még inkább négy novellát), de a végeredmény meglepő módon működik. Vagy legalábbis nem működik rosszul – ez pedig egy három és fél órás darabnál pláne létkérdés.

Ehhez mondjuk hozzátartozik, hogy engem már az bőven meggyőzött volna, ha valaki elöljáróban annyit mond a darabról, hogy lesz benne egy 45 perces etap, amiben Kerekes Éva egy kanapén ülve a Harry Potter morálfilozófiájáról tart irodalomtörténeti Zoom-előadást. Akinek ennyi nem elég ahhoz, hogy azonnal jegyet váltson bármilyen előadásra, az szerintem tévúton jár. De nemcsak Kerekes, az egész szereplőgárda remekel, sokuknak ráadásul elég karikaturisztikus alakokat kell élettel megtölteniük.