Egyre többen aggódnak a nyugdíjuk vásárlóereje miatt, és sokan élnek hónapról hónapra

Nyár óta 5 százalékponttal – 22-ről 27 százalékra – nőtt azok aránya, akik attól tartanak, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk a megszokott egzisztenciájuk fenntartására – derül ki a hitelcég megbízásából, az Ipsos Zrt. által készült 1000 fős, országos reprezentatív kutatás eredményeiből. Ez különösen annak fényében jelentős változás szerintük, hogy kismértékben, 1 százalékponttal még azok aránya is csökkent (35-ről 34 százalékra), akik attól tartanak, hogy a fizetésük az infláció miatti elértéktelenedik – miközben az emberek továbbra is az inflációt tekintik az első számú egzisztenciális kockázatnak.

A KSH friss jelentése alapján egyébként az infláció négy hónapja nem mozdult átlagban, vagyis októberben is 4,3 százalékon állt. Az Erste elemzője szerint pedig a lakossági inflációs várakozás még mindig magas szinten áll, és csak enyhe mérséklődés figyelhető meg az elmúlt hónapokban.

Megtakarítási körkép

Visszatérve a kutatáshoz, mint írják az összegzésben, amikor hirtelen megváltozik a gazdasági környezet – ami mostanában a felnőtt lakosság egyik alapélménye –, a megkérdezettek legnagyobb csoportja (41%) a rokonoktól és barátoktól kér tanácsot, de jelentős az internet-közösségi média-influenszerek, a gazdasági elemzők-közgazdászok, valamint a pénzügyi tanácsadók szerepe is információforrásként. A válaszadók bő negyede (26%) viszont egyáltalán nem kér ilyenkor tanácsot.

Az öngondoskodási formák közül az élet- és balesetbiztosítás a legnépszerűbb (29% tette az első helyre), a nyugdíjbiztosítás (23%) és az egészségpénztár (18%) előtt. A nyugdíj-megtakarítás népszerűsége kismértékben, 1%-ponttal nőtt nyár óta, jelezve, hogy valóban ez most az egyik központi kérdés a lakosság pénzügyi biztonsági érzületével kapcsolatban.

A megtakarítási formák kiválasztásában a rugalmasság vált a legfontosabb szemponttá, amit a megtakarítási cél és a biztonság követ. A várható hozam csak a negyedik a sorban – ez szintén jelentős elmozdulás a nyárhoz képest, amikor még a hozam állt az első helyen. Érdekesség, hogy az 50 felettieknél egyértelműen a biztonság vezet, a 18-35 évesek számára pedig a befizetések elvárt gyakorisága is meghatározó.

Így állnak a magyarok anyagilag

Ami a magyarok tényleges pénzügyi állapotát illeti, a két végletet az jelenti, hogy

• 11% adósságokat görget maga előtt,
• 9% viszont akár a jövedelme egyharmadát is félre tudja tenni.

Ha viszont ezekhez az értékekhez iskolai végzettségre vonatkozó adatokat is társítunk, még tanulságosabb lesz a kép:

• az érettségi nélküliek a 17 százaléka küzd adóssággal (azaz közel minden ötödik ember az adott csoporton belül), míg
• a felsőfokú végzettségűeknek a 18 százaléka képes a jövedelme harmadát elérő megtakarításra.

Összességében a lakosság nagyobbik felének mindennapjait határozzák meg a pénzügyi gondok.A már említett 11 százaléknyi eladósodott magyar felnőtt mellett további 43% nyilatkozott úgy, hogy hó végére rendszerint kifogy a pénzből, nem tud megtakarítani – a két szegmens együtt 54 százaléknyi, finanszírozási problémákkal birkózó, bizonytalanságban élő polgárt jelent. 36% látja úgy, hogy beosztással a jövedelme 20 százalékát tudja félretenni. Havi 700 ezer forint bevétel körül van az a határ, ahol jelentősen megnő a megtakarítási képesség: alatta még csak 5%, fölötte viszont 22% azok aránya, akik félre tudják tenni a jövedelmük egyharmadát is.

A várakozások irányát jól jellemzi, hogy a lakosság kétharmada a jövedelme vásárlóerejének csökkenésére számít.Az arány 2 százalékponttal, 67 százalékra nőtt az elmúlt néhány hónapban. A javulást remélők mindössze 19 százaléknyian vannak, arányuk jelentősen, 4 százalékponttal csökkent a nyári adatfelvétel óta a felmérés készítői szerint.

Új hírek érkeztek a 14. havi nyugdíjról – jövőre 1 heti érkezhet belőle.