Nem moccant az infláció, negyedik hónapja 4,3 százalékon áll
2025. októberben a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – jelentette a KSH. Pont mint szeptemberben, augusztusban, és júliusban. Vagyis négy hónapja nem mérséklődött összességében az infláció.
Infláció az utóbbi egy évben, részletek
12 hónap alatt, 2024. októberhez viszonyítva a nagy átlagon belül az élelmiszerek ára 3,9 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 1,7 százalékkal) – itt mérséklődés tapasztalható az előző hónaphoz, hónapokhoz képest. Ezen belül azonban továbbra is mért a KSH 20 százalékot elérő drágulást, igaz, 30 százalékot közelítő árcsökkentést.
- A tojás 20,2,
- a csokoládé, kakaó 16,1,
- a kávé 14,8,
- az édesipari lisztesáru 12,8,
- a büféáruk 10,3,
- a gyümölcs-, zöldséglé 9,0,
- az iskolai étkezés 7,7,
- az alkoholmentes üdítőitalok 7,2,
- a péksütemények 6,5,
- az étolaj 5,3,
- a baromfihús ára 3,1 százalékkal nőtt.
A termékcsoporton belül
- a margarin ára 27,8,
- a liszté 14,8,
- a tejtermékeké 10,2,
- a tejé 8,9,
- a cukoré 8,8,
- a párizsi, kolbászé 6,6,
- a sertéshúsé 5,8 százalékkal mérséklődött.
A háztartási energiáért 10,7 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 23,7, az elektromos energia 2,1 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 7,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 8,7 százalékkal.
A szolgáltatások 6,7 százalékkal drágultak (szeptember itt még csak 5,9 százalékos áremelkedést mértek), ezen belül az üdülési szolgáltatások 13,2, a járműjavítás és -karbantartás 10,1, az egészségügyi szolgáltatások 9,7, a testápolási szolgáltatások 9,4, a lakásjavítás és -karbantartás, valamint a lakbér 9,0-9,0, a sport, múzeumi belépők 8,4 százalékkal.
A tartós fogyasztási cikkek ára 2,4 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 22,2, a szobabútorok 4,4, a fűtő- és főzőberendezések 2,9, az új személygépkocsik 2,0 százalékkal többe kerültek. A járműüzemanyagok ára 2,2 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,9 százalékkal drágultak – írta a KSH jelentésében.
- A maginfláció éves szinten 4,2 százalék lett októberben. (Szeptemberben még 3,9 százalék volt.)
- A nyugdíjas infláció 4,3 százalékos volt októberben (ahogy szeptemberben is).
Infláció az utóbbi egy hónapban, részletek
1 hónap alatt, 2025. szeptemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan nem változtak. Az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal mérséklődött (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,4 százalékkal), meghatározóan az idényáras élelmiszerek 2,1 százalékos árcsökkenése következtében. Az édesipari lisztesáru ára 2,5, a cukoré 1,1, a gyümölcs-, zöldségléé 1,1, a sertéshúsé 1,0, a vaj-, vajkrémé 0,7 százalékkal csökkent, a tojásé 3,3, a péksüteményeké 1,6, a margariné 0,5 százalékkal nőtt. A szezonváltás következtében a legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak, 2,3 százalékkal. A háztartási energia ára átlagosan nem változott, ezen belül a vezetékes gázért 0,1 százalékkal többet, a palackos gázért 0,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni a KSH jelentése alapján. (Tájékoztató). A szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül az üdülési szolgáltatások ára 0,9 százalékkal csökkent. A járműüzemanyagok ára 1,1, a gyógyszer, gyógyáruké 0,1 százalékkal mérséklődött.
Elemzői vélemények a friss inflációs adatról
Az előzetes várakozásunknak (4,4%) megfelelő éves inflációs adat a Covid előtti évek átlagos havi szezonalitásánál alacsonyabb volt – kommentálta az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, Kiss Péter a friss adatot. Az inflációs célsávból az év elején nagymértékben kilépő hazai mutató várakozásuk szerint idén utoljára tartózkodott 4 százalék felett, novembertől látványos csökkenésre számítanak, ami kitarthat a következő hat hónapban is, legfőképpen a bázishatások miatt. A jegybanki célsávba érő infláció miatt újra előtérbe kerülhet szerinte az alapkamat csökkentésének kérdése, amit a következő fél évre a piac már kiárazott, és így akár komolyabb mozgásokat generálhat a forint árfolyamában.
A tényadat kicsit jobb lett az általunk várt 4,4 százaléknál, így a mai adat kisebb pozitív meglepetésként értékelhető – írta az Erste makrogazdasági elemzője, Nagy János. A maginflációs mutató szerinte a bázishatás következtében emelkedett, 4,2 százalékra. Úgy véli, számos adminisztratív árkorlátozó intézkedés, valamint a forint erősödése hozzájárult ahhoz, hogy az infláció az év eleji magas szintekhez képest mérséklődjön. Ezzel együtt véleménye szerint különösen úgy, hogy több mint a fogyasztói kosár szignifikáns része áll valamilyen hatósági szabályozás alatt. Ő is kiemelte, hogy a novemberi adattól kezdődően lényegesen kedvezőbb bázisokat örököl az index, melynek következtében január-februárban akár 3 százalék alatti értékeket is láthatunk.
Úgy véli, a kockázatok összességében most kiegyensúlyozottabbak mint korábban. Az ipari árak, az alacsonyabb energia- és importköltségek, valamint az erősödő forint várhatóan tovább lassítják az inflációt, de az árkorlátozó intézkedések megszűnése egyszeri inflációs emelkedést hozhat, amelynek időpontja bizonytalan. Emellett a lakossági inflációs várakozások alakulása magas szinten áll, csak enyhe mérséklődés figyelhető meg az elmúlt hónapokban. Az idei éves átlagos infláció 4,5 százalékos lehet szerinte.
