A fegyelmezett lázadó – így lett Michael Olise a világ egyik legkomplexebb játékosa
Michael Olise 2001. december 12-én francia-algériai és nigériai szülők gyermekeként Londonban látta meg a napvilágot. A Chelsea és a Manchester City akadémiáján is nevelkedett, ám a felnőttfutballt 2019-ben az akkor másodosztályú Reading csapatánál kezdte.
A Premier League-ben 2021–22-ben a Crystal Palace színeiben mutatkozott be, a londoni csapatot akkortájt Patrick Vieira irányította. A fordulat 2023–24-ben következett be, amikor az év közben edzőváltáson átesett csapatnál (a veterán Roy Hodgson ment, az osztrák kamikazepresszing-edző, Oliver Glasner jött) Olise 10 gólt és 6 gólpasszt jegyzett.
Nosza, a Bayern 53 millió euróért le is csapott rá, és a Vincent Kompany (na meg az egykori taktikai blogger, a másodedző René Maric) által vezetett új csapatban már tavaly alapember lett:
Olise származásánál fogva négy válogatottban is bemutatkozhatott volna, ő a franciát választotta. 2024 nyarán még a hazai pályán ezüstérmes olimpiai csapat alapembere volt, szeptember elején pedig az olaszok elleni Nemzetek Ligája-meccsen a nagyválogatottban is bemutatkozhatott, azóta ott is van tizenkét meccse és három gólja.
Olise tehát már a tavalyi szezonban berobbant a Bayernbe. Ballábasként a jobb oldalról indult, hogy Arjen Robbent idézve egyszerre testesítse meg a pontos befejezőt, és a vonalak között használható, kreatív játékost. Hűen tükrözte a Kompany-féle Bayern idén is érzékelhető kettősségét: kreatív, elmozgó centrális játék az egyik pillanatban, U-alakú passzolgatás és sablonos széljáték a másikban.
A fiatal francia is ennek a világnak a terméke: az egyik oldalt tökéletesen a csapatba simuló rendszerspíler, aki bármikor képes meszes cipővel a vonalat taposni, a másikon egészen mélyre visszalépő vagy éppen centrálisan érkező szabad támadó.
