Fotók kerültek elő egy eddig ismeretlen, a századfordulón megsemmisült Zsolnay-műről
A pécsi Zsolnay gyár több mint százhetven éves története tele van fehér foltokkal: a hosszú időn át Budapesten is saját üzemmel rendelkező patinás cég csodás tárgyak, tetődíszek, illetve falicsempék mellett horrorba illő munkákat is készített, a XIX. század dereka óta szinte megállás nélkül készülő termékek egy része pedig teljesen elfelejtődött, így minden egyes új felfedezés nagy horderejű tud lenni.
Így van ez most is, hiszen a cég történetének egyik legfontosabb kutatója, Merényi György nemrégiben egy eddig ismeretlen bécsi munkát azonosított: a Zacherlhaus (ép. Jože Plečnik, 1903-1905) elődjén, a rovarirtószereket gyártó Zacherl üzletének portálján lévő képet.
Az 1902 végén jó eséllyel már nem álló házról az utolsó éveiben született Franz Holluber-fotón jól látszik a portál mérete, ami jóval magasabbra tör a szomszédos divatszalon fából és üvegből született megoldásánál, hiszen az első emeleti ablakokat is könnyed ívekkel keretezi:
A mázas Zsolnay-csempékből összeállt orientalizáló portál keleties hatása egyértelmű, hiszen a csúcsán egy arab férfialak áll, de megtalálható rajta a perzsa pornak nevezett – krizantémok virágának porításával születő – anyagot célbajuttatni képes eszköz képe is, amivel a Zacherl a korszak legfontosabb vállalatainak egyike lett.
Az utca tervezett szélesítésének, illetve a Zacherl ambíciónak köszönhetően eltűnt épület dísze Karl Demel 1900 körül született képén még jobban látszik:
Az érdekes részletet közelről vizsgálva még több dolog válik egyértelművé: jól látszik például a ház állapota, a kopott lábazat, a Zacherl-portál kovácsoltvas elemeinek igényessége, a virágmintái, a kép széleire szorult elegáns európai nőalakok, és persze a Zacherlint célbajuttató pumpa is:
Nem ez volt az egyetlen együttműködés a termékeit Tblisziben gyártani kezdő, majd azt Bécs Döbling nevű negyedébe költöztető cég, illetve a Zsolnay közt: az Adolf Hitler sógora által tervezett osztrák gyárra is a pécsiek eozinmázas, illetve pirogránit munkái kerültek.
Az épület ma is áll, történetét, építészét, illetve építtetőjét korábban részletes cikkben mutattuk be:
