azkomgec logo
azkomgec.hu
azkomgec logo
azkomgec.hu

Magyar kontra Toroczkai – a rendszerváltás óta kísért minket az „apák és fiúk”

5 megtekintés
Belföld apák és fiúk felmenők horn gábor magyar péter politikai vita schiffer andrás toroczkai lászló
Blurred placeholder

A lehető legrosszabb indulatkeltésnek és visszaélésnek gondolom a politikában és a közéletben, ha valakit – bármely oldalról is – az alapján akarnak megítélni, hogy ki volt az apja, a nagyapja vagy a dédapja

– mondta a 24.hu-nak Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. A 2010 óta politikai elemzőként is tevékenykedő volt SZDSZ-es politikust annak kapcsán kérdeztük, hogy a hétvégén két pártelnök, Toroczkai László (Mi Hazánk) és Magyar Péter (Tisza) között alakult ki személyeskedő vita egymás rokonságáról, majd arról, ki kinek a felmenőit „vérbírózta le”.

Varga Jennifer / 24.hu Horn Gábor

Toroczkai és Magyar sűrűn emlegették egymás rokonait Tutsek Gusztávtól, a kádári megtorlás bírájától Erőss Pálig a polémiában, amelybe becsatlakozott az LMP egykori társelnöke, Schiffer András is.

Magyar, Toroczkai, Schiffer

„Toroczkai László és a fideszes szatellitpárt Mi Hazánk október 23-án átlépett egy határt” – írta vasárnap a Facebookon Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke szerint „önmagában szomorú és a jó ízlés teljes hiányára vall, hogy a 62 forradalmárt halálra ítélő Tutsek Gusztáv dédunokája, Toroczkai László mond megemlékező beszédet október 23-án a Corvin közben.” „De ha még el is tekintünk a szomorú családi érintettségtől (amiről senki nem tehet), akkor is vérlázító, hogy az Orbánék által kitartott kamu ellenzéki párt vezetője október 23-án a valódi ellenzéket, a Tiszát vádolja terrorizmussal, korrupcióval és még számtalan sületlenséggel” – tette hozzá Magyar, aki megjegyezte: „a rokoni érintettség fényében még szánalmasabb, hogy önök a fideszes propagandával közösen vérbírózzák az én nagyapámat, aki a forradalmi bizottság tagja volt és sok magyar hőssel együtt az életét és a szabadságát is kockáztatta a magyar szabadságért. Szégyelljék magukat!”

 

Toroczkai válaszára nem kellett sokáig várni: „Magyar Péter a Fidesz által 2006 őszén kitalált mocskolódással szállt belém és a családomba vasárnap délben írt Facebook-posztjában. Nyilván még ott tanulta ezt a Tutsek-vérbírózást.” A Mi Hazánk elnöke hangsúlyozta: „Arról egyébként én magam írtam a 2005-ben megjelent könyvemben, hogy az egyik dédapám Tutsek Gusztáv Vazul volt, akihez a vérrokonságon kívül semmi közöm nem volt, a harmincas években elvált a dédanyámtól, új családja lett, a születésem előtt hét évvel meghalt, a bűneit pedig elítéltem.” Toroczkai felmenői között említi Székelyföldvári Szilágyi Izabellát is, „akinek családfáját a Hunyadiakkal házasodó horogszegi Szilágyi családig tudjuk visszavezetni”. Ám a Mi Hazánk elnöke hozzátette: „egy embert nem az őseinek tettei, hanem a saját tettei alapján kell megítélni”, és Magyar hazudott, amikor azt állította, hogy Toroczkai „levérbírózta” volna a Tisza Párt elnökének nagyapját, Erőss Pált, aki a rendszerváltás előtt fővárosi bírósági tanácselnök, majd legfelsőbb bírósági bíró volt, és az Igazságügyi Minisztériumban is dolgozott osztályvezetőként. Emellett a Magyar Televízió Jogi esetek című műsorának állandó szakértője volt.

 

A vitába beavatkozott Schiffer András, az LMP korábbi társelnöke is. A Facebookon azt írta: „senkit nem lehet felelőssé tenni felmenői tetteiért és senki sem kovácsolhat előnyt felmenői érdemeiből.” „Most viszont – az áradásnak hála – ebben is sikerült szintet lépni. Mennyire kell aljasnak lenni ahhoz, hogy valakit a születése előtt elhunyt, ráadásul a családját régen elhagyott, általa értelemszerűen soha zászlóra nem tűzött dédapja vérbírói múltjával próbáljanak meg lejáratni?” – írta a Toroczkait támadó Magyar Péterről. Ugyanakkor ő is belekeverte a vitába a Tisza Párt elnökének a nagyapját, valamint keresztapját, Mádl Ferenc volt köztársasági elnököt: „S mennyire kell gátlástalannak lenni ahhoz, hogy ezt egy olyan figura tegye, aki viszont, mióta az eszét tudja lépten-nyomon dicsekszik a kádári diktatúrában tévésztár, azonkívül legfelsőbb bírósági bíró, minisztériumi osztályvezető nagyapjával, valamint az ugyancsak a nyolcvanas években MTA Tudományos Minősítő Bizottsági titkári tisztséget (…) betöltött keresztapjával?” Magyar Péter Schiffer posztjához azt kommentelte az 1948 és 1950 közötti államfőt, Schiffer felmenőjét emlegetve: „Csodálatos, ahogy Szakasits Árpád dédunokájaként burkoltan lekomcsizod a »polgári« oldal volt köztársasági elnökét (a keresztapámat) és az Orbánék által korábban magasztalt és kitüntetett nagyapámat.”

A 24.hu-nak Horn Gábor felidézte a rendszerváltás óta a magyar nyilvánosságban előkerült, legnagyobb vihart kavaró eseteket, amikor a közéleti szereplők egymás felmenőit keverték bele az aktuális politikai vitáikba. Az „apák és fiúk” kérdésköre először az azonos nevű pamflettel került a közbeszédbe a rendszerváltáskor, Grezsa Ferencnek az 1990-es, első szabad választás két fordulója között megjelent írásában.

Mink András történész a Magyar Narancsban így írt az akkor még MDF-es Csurka István lapjában megjelent pamfletről:

Csurka lapja adott helyet az Apák és fiúk című hírhedt rágalmazó röpiratnak a választás két fordulója között (Magyar Fórum, 1990. március 31.), amely ezt a nyelvezetet és diskurzust új szintre emelte. A minden elemében hazug és rágalmazó irat szerint (melynek szerzője, Grezsa Ferenc pszichiáter volt, aki ezt sokáig tagadta, csak a bíróságon ismerte be másfél évvel később) a liberális párt vezetői »apáik« nyomdokaiba lépve egytől egyig kommunisták voltak, és most is csak álcázzák magukat, ellenzéki múltjuk is szimpla átverés volt csupán.

Horn Gábor úgy véli, hogy az „apák és fiúk” kérdéskörét felvetve Csurkának és Grezsának meghatározó szerepük volt abban, hogy mindez a rendszerváltás óta napjainkig a magyar közélet egyik jellegzetessége maradt. A világ más országaiban ritkán van ilyen tartós hatása a rokonok felemlegetésének, ami Horn szerint azt mutatja, hogy a magyar közvélemény fogékony az efféle hangulatkeltésre.

Kapcsolódó cikkek