A Fidesz-szavazók alig fele tartja sikeresnek az idei Békemenetet – felmérés
A megszokott pártos logika érvényesült az október 23-i felvonulások megítélése kapcsán, de azért nem teljesen szimmetrikus módon: míg a Tisza-tábor szinte egyöntetűen Magyar Pétert tartja a nap nyertesének, a kormánypárton belül többen vannak az „elhajlók” vagy véleményt megtagadók – derül ki az Europion közvélemény-kutatásából.
A felmérés megállapította, hogy a pártlogikán kívül – vagy részben ezzel összefüggésben – a politikai érdeklődés és tájékozottság nagymértékben befolyásolta, hogy a fideszes Békemenetet vagy a tiszás Nemzeti Menetet látják a magyar választók sikeresebbnek.
A közfigyelem tekintetében nincs látványos különbség a két esemény között. A teljes, 16 év feletti népesség hasonló arányban állítja, hogy beszélgetett olyan ismerősével, aki kint volt egyik vagy másik rendezvényen (20 – 30 százalék), olvasott róluk összefoglalókat (53 – 56 százalék), belenézett online közvetítésbe (25 – 29 százalék), belenézett tévéközvetítésbe (19 – 23 százalék), vagy belehallgatott – bármilyen formában – a két főszereplő beszédébe (30 – 34 százalék).
A médiában talán minden eddiginél intenzívebb számháború kapcsán viszonylag egyértelműen foglaltak állást a magyarok: 20 százalék szerint inkább a Békemeneten, 42 százalék szerint a Nemzeti Meneten voltak többen
(ezen belül is 15 százalék szerint voltak sokkal többen a Békemeneten, és 36 százalék szerint voltak sokkal többen a Nemzeti Meneten).
A választói blokkok ítélete a számháború tekintetében érthető módon igen pártos, de egyértelmű aszimmetria mutatkozik meg a pártosság mértékében. Míg a Tisza-tábor (pontosabban a tavalyi EP-választásokon a Tiszára szavazók) szerint közel egyöntetűen (87 százalék) a Nemzeti Meneten voltak többen, addig csak minden második kormánypárti (49 százalék) állítja ugyanezt a Békemenetre, míg 35 százalékuk nem tud vagy nem akar állást foglalni a kérdésben.
A kutatás eredményei szerint a válaszadók többsége a Nemzeti Menetet tartotta sikeresebbnek (39 százalék), mint a Békemenetet (20 százalék). Ez az arány a hírfogyasztás és a politikai érdeklődés növekedésével tovább nő: a napi egy óránál többet híreket fogyasztók körében 48 százalék, a politikailag „nagyon” érdeklődők körében pedig 63 százalék látta sikeresebbnek a Nemzeti Menetet, szemben a Békemenet 19 százalékával. A legkevésbé érdeklődők körében viszont alig van különbség.
A két vezető beszédének központi üzenetét vizsgáló nyílt kérdésnél a válaszadók 27 százaléka adott értelmezhető választ. Meglátásuk szerint Orbán Viktor esetében a háború és Ukrajna témája dominált (42 százalék), míg 22 százalék általános uszításként jellemezte a beszédet. Magyar Péter beszédében az „összefogás és megbékélés” gondolata volt a leggyakoribb (33 százalék), ezt követte a „választási győzelem és rendszerváltás” ígérete (21 százalék) és az 1956-ra való utalás (18 százalék).
