Telex: Orbánnak nagyon nem mindegy, hogy a választások előtt vagy után kezdünk szakítani az orosz olajjal
Egyre erősebb amerikai és uniós nyomás nehezedik Magyarországra, hogy lépjen az orosz energiafüggetlenedés kérdésében. Múlt héten Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete arról beszélt a Fox Newsnak adott interjúban, hogy az olyan országoknak, mint Magyarország, Törökország és Szlovákia, amelyek továbbra is orosz olajat és gázt vásárolnak, mielőbb tervet kell kidolgozniuk és végre kell hajtaniuk az orosz energiahordozóktól való függetlenedésre. Whitaker arról is beszélt, hogy Magyarország sok szomszédjával ellentétben eddig semmit nem lépett, és utalt arra is, hogy Horvátország segíteni tudna a leválásban a magyaroknak.
Hétfőn az is kiderült, hogy Orbán Viktor kormányfő Washingtonba látogat, hogy szükség esetén elemezze Donald Trumppal, mit jelent a Moszkva elleni szankció – olvasható a Telex összefoglaló cikkében.
Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője szerint Whitaker figyelmeztetése jól jelzi, hogy az amerikaiak nagyon komolyan gondolják a leválás kierőltetését. A leválás előbb-utóbb Magyarország számára is kikerülhetetlen lesz, a háttérben meg kell állapodni arról, hogy mit tudunk ígérni a Nyugatnak.
Ráadásul a hazai olajipar kulcscégének, a Molnak is az lenne az érdeke, hogy 2026 vége előtt ne kelljen drasztikus lépést tenni. Utána ugyanis már gördülékenyebben lehetne lépni, igaz, a folyamatba a Százhalombattán bekövetkezett finomítói tűz és az utána következő rekonstrukciós munkák is bekavarhatnak. Az amerikai nyomás és a magyar ellenállás kérdése alighanem a magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök dőlhet el, ám az amerikaiak eltökéltségét rengeteg, részben magyar vonatkozású, részben nemzetközi sztori is bizonyítja.
Az egyik a környezetünkben játszódott le. Az orosz tulajdonú szerb finomító, a NIS amerikai szankció alá került, az azt ellátó horvát Janaf vezeték üzemeltetője egyhetes derogációhoz folyamodott az Egyesült Államokhoz. A Janaf arra kért volna engedélyt, hogy egy nagy kazah, azaz nem orosz olajszállítmányt eljuttathasson Szerbiába, de hiába óriási barátja Horvátország az Egyesült Államoknak, nem kapta meg az engedélyt – ez is azt jelzi, hogy az USA nagyon kemény tud lenni a kérdésben.
A magyar energetikai közbeszédben eközben folyamatosan két narratíva hallható az orosz energetikai leválás lehetőségeiről.
A szinte naponta elmantrázott kormányzati vélemény szerint a földrajzi és a fizikai adottságok miatt Magyarországnak jelenleg lehetetlen leválnia az orosz olaj-, földgáz- és nukleáris beszállításokról.
Ha más országok meglépték, mi, magyarok is sokkal gyorsabban függetlenedhetnénk az orosz kapcsolatoktól.
Műszaki, mérnöki szempontból közelítve a szénhidrogének esetében a leválás kezelhető lenne, mondta Holoda Attila, energetikai szakértő. Szerinte fontos lenne, hogy ne kezdjük el politikai okokból a műszaki elemeket meghazudtolni.
A kőolaj esetében a Mol Nyrt. a százhalombattai és a pozsonyi finomítóiban évente 12,5 millió tonna kőolajat dolgoz fel. Mivel nagyjából 1 millió tonna a hazai termelés, jellemzően 11 millió tonnát kell importálni, erre a szakember szerint mindkét Magyarországot elérő vezeték, az orosz olajat hozó Barátság és a tengeri olajat szállító Adria alkalmas. Éppen ezért a volt államtitkár szerint nem tűnik jó ötletnek az, ha állandóan összerúgjuk a port Horvátországgal, azzal az állammal, amelyiktől később akár jobban is függeni fogunk – idézi a Telex Holoda Attilát.
