Újabb csillaghullás vette kezdetét
Ugyan a hideg idő miatt az ember ősszel, sötétedés után kevésbé szeret a szabadban időzni, az évszak valójában kifejezetten szép égi jelenségeket tartogat. Októberben például a Drakonidák és az Orionidák meteorraj éri el csúcsát, de a hónapban két, az Encke-üstököshöz kötődő meteorraj is megjelenik – írja az IFLScience.
A Déli és Északi Tauridák nevüket látszólagos forrásuk, a Bika (Taurus) csillagkép után kapták, valójában azonban előbbi az Encke-üstökös, utóbbi pedig egy, valószínűleg az üstökösből kiszakadt aszteroida törmelékeiből alakul ki. Amikor a Föld keresztezi ezeket a szemcséket, a légkörbe belépő darabkák elégve „hullócsillagokat” hoznak létre.
- Az Északi Tauridák idén november 11–12-én éjjel lesznek a legaktívabbak, de október 20-tól egészen december 10-ig láthatóak.
- A Déli Tauridák ezzel szemben már október 10-én elérték maximumukat, viszont november 20-ig velünk maradnak.
A meteorrajok nem a legsűrűbbek, óránként nagyjából 5–5 hullócsillag jelenhet meg a csúcsok alatt. A meteorok ugyanakkor igen különlegesek:
Sajnos idén a Déli Tauridák maximumának idején a holdciklus nem volt túl kegyes, sok volt a természetes fény, és ez az Északi Tauridák esetében is így lesz.
Ennek ellenére, amennyiben nem túl felhős az ég, érdemes lehet megfigyelni. Ehhez nincs szükség távcsőre, elegendő, ha elvonulunk a fényszennyezéstől, és várunk, amíg szemünk alkalmazkodik a sötéthez. A legjobb, ha olyan helyszínt választunk, ahonnan jó kilátás nyílik a déli égboltra.
Az Encke-üstököst 1786-ban jegyezte fel Pierre Méchain francia csillagász, az égitest mégsem az ő, hanem Johann Franz Encke német kutató nevét viseli. Ennek oka az, hogy Encke jött rá: számos későbbi üstökösmegfigyelés ugyanazon objektumra vonatkozik. A csillagász volt az, aki részletesen leírta az égitest pályáját, az objektum 3,3 év alatt kerüli meg a Napot.
Az Encke-üstökös és a Tauridák egyaránt egy nagyobb, ősi üstökös maradványai lehetnek, amely az elmúlt 20–30 ezer év során, apránként hullott szét.
