Korrigált a KSH: volt olyan év, amikor utólag megduplázódott a gyerekszegénység
Szeptember végén sajtótájékoztatón ismerte el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), hogy pontatlan adatokat közölt a magyarországi szegénységről, annak mértékét kisebbnek állította be a valóságosnál. Ennek lehetséges okairól részletesen is írtunk. Azt, hogy nem stimmelnek az adatok, Gábos András, a Tárki vezető kutatója és kollégája, Tátrai Annamária a Válasz Online-on áprilisban publikált cikke tárta fel.
A revízió eredményeként változott a jövedelmi szegénységi ráta: 2018-ban 1,7 százalékponttal, 2019-ben 1,6 százalékponttal, 2021-ben 1,4 százalékponttal lett magasabb az országos adat a korábban megadottnál. A Válasz Online most azt írja: az Eurostat korosztályokra bontva is közölte a számokat. Különösen a 17 évesnél fiatalabbaknál szembeötlő a változás:
- 2019-ben eredetileg azt jelentették, hogy a magyar gyerekek 11,5 százaléka szegény, ezt a revízió után 18 százalékra kellett növelni.
- 2020-ban a mutatót eredetileg 9,5 százalékra mérték, valójában azonban 20,9 százalék a helyes érték. Azaz a javítás során több mint a duplájára növelték a gyerekszegénység mértékét.
2021-ben 40,3 százalékkal, 2022-ben 56,4 százalékkal, 2023-ban csak 0,6 százalékkal, 2024-ben 21,7 százalékkal mérte alul a gyerekszegénységet a KSH.
A 18 és 64 év közöttiek, illetve a 65 éven felüliek szegénységi adatait viszont eredetileg nagyobbnak jelentették a ténylegesnél. Különösen az idősekre jellemző ez, 2019-ben például a revízió 43,2 százalékkal csökkentette körükben a szegények arányát.
