Feljelentést tett az MNB a Szabadság téri székház felújítása miatt
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) feljelentést tett a Szabadság téri székház felújításával összefüggésben felmerült hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt – közölték csütörtökön. A munkálatok még Matolcsy György elnöksége alatt kezdődtek, a munkálatokat a Raw Development Kft. végezte.
A közlemény szerint a feljelentés alapjául az MNB felügyelőbizottságának felkérése alapján készített szakértői jelentés szolgál, amely a székház felújítását jogi, műszaki, műemléki és építésgazdasági szakértők bevonásával vizsgálta.
A közleményben hozzátették: az MNB új vezetése elkötelezett a felelős és átlátható gazdálkodás mellett, ennek érdekében hivatalba lépését követően mindenre kiterjedő vizsgálatot folytatott le, valamint áttekintette és racionalizálta a jegybank működését. „Az új vezetés hivatalba lépése óta hangsúlyozza, hogy a jegybank a jövőben a törvényi mandátumának megfelelő tevékenységek mentén alakítja működését, az ezen kívül eső tevékenységeket mérsékli” – írták.
A Telex szerdán írt arról, hogy az MNB lehívta a Raw Development bankgaranciáját, mert a cég nem teljesítette időben a Szabadság téri székház felújításához kapcsolódó garanciális javításokat. A projektet végző cég Somlai Bálint érdekeltsége, aki Matolcsy Ádám, a volt jegybankelnök fiának barátja. A beruházás eredetileg 54 milliárd forintos költséggel indult, de végül 103,5 milliárd forintra drágult.
A felújítás közbeszerzés nélkül történt, és a cégnek nem volt korábbi tapasztalata hasonló műemléki rekonstrukciókban. A projekt során több más MNB-hez köthető ingatlanfejlesztést is a Raw Development végzett, szintén közbeszerzés nélkül, és jelentős költségtúllépésekkel – tette hozzá a cikk.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és az MNB felügyelőbizottsága súlyos kritikákat fogalmazott meg: a kiválasztási folyamat nem volt megfelelően dokumentált, a költségek elszálltak, és az MNB ingatlanberuházásainak több mint 80 százaléka Somlai érdekköréhez került. A székház négyzetméterenkénti ára 2,7 millióról 4 millió forintra nőtt, miközben más hasonló állami projektek jóval olcsóbbak voltak.
A projekt befejezésével egy időben Matolcsy György leköszönt, és Varga Mihály vette át a jegybank vezetését. A felújítás körüli visszásságok és a gazdálkodási problémák komoly kritikákat váltottak ki a nyilvánosságban és a szakmai szervezetek részéről – jegyzi meg a Telex.
De nem az első jegybankkal kapcsolatos botrány azóta, hogy új vezetés alá került az intézmény. Ahogy arról több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata súlyos visszaéléseket tárt fel a jegybank és annak alapítványai gazdálkodásában, különösen a Matolcsy vezette időszakban.
A jelentések szerint az MNB több százmilliárd forintnyi közpénzt juttatott alapítványoknak, amelyek azt átláthatatlan céghálókon keresztül, gyakran kockázatos és veszteséges befektetésekbe irányították, például külföldi ingatlancégekbe, magántőkealapokba, illetve luxusingatlanokba. A vizsgálatok során kiderült, hogy a PADME Alapítvány több évre vonatkozóan nem rendelkezik auditált pénzügyi beszámolóval, így a vagyon megléte sem igazolható hitelesen. Az ÁSZ szerint ezek a döntések jelentős vagyonvesztést okoztak, és nem álltak összhangban a jegybank törvényben rögzített feladataival, mint a monetáris politika vagy a pénzügyi stabilitás biztosítása.
A vizsgálatok alapján az ÁSZ több bűncselekmény gyanúját is megállapította, köztük hűtlen kezelést és sikkasztást, ezért büntetőfeljelentést tett az ügyészségen, a rendőrségi nyomozás pedig jelenleg is folyamatban van. A Transparency International Magyarország szintén feljelentést tett, szerintük már az alapítványok létrehozása is törvénysértő volt, és a közpénzek magáncélú felhasználása a sikkasztás tényállását is kimerítheti.
