Szijjártó Péter: Sikerült megalapozni a gazdaság dimenzióváltását

A tárcavezető az MTI tudósítása alapján arról számolt be, hogy a Siemens Mobility egy kutatás-fejlesztési projekt keretében több mint hatmilliárd forint értékben újgenerációs informatikai megoldásokat fejleszt a magyar fővárosban a kötöttpályás közlekedés automatizációjához kapcsolódóan, amihez a kormány nagyjából 1,5 milliárd forint támogatást nyújtott, így segítve negyven új, magas képzettséget igénylő munkahely létrejöttét. Beszédében kifejtette, hogy a német vállalat itteni kutatóközpontjában így mára több mint négyszázan dolgoznak hetven csúcstechnológiás megoldásokat alkalmazó projekten. Valamint leszögezte, hogy a további bővítési törekvéseket a magyar kormány is támogatni fogja, mivel hazánk a legmagasabb szintű együttműködésben érdekelt. Aláhúzta, hogy a német cégek alkotják a legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, körülbelül 300 ezer embernek adva munkát, évente három-négymilliárd eurónyi fejlesztést végrehajtva.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy miután az utóbbi időszakban duplájára nőtt az ipari termelés és közel került a teljes foglalkoztatottság, szükségessé vált a gazdaság dimenzióváltása is, hogy hazánk a globális technológiai forradalomban ne pusztán követő legyen, hanem az élen járjon. Úgy vélekedett, hogy ehhez a technológiai színvonal és a hozzáadott érték növekedésére, az innováció, a kutatás-fejlesztés szerepének bővülésére van szükség.

Magyarország tehát kontinentális gyártóbázis lett, és a cél egyértelmű, hogy Magyarország innovációs központ is legyen Európában

– szögezte le. Majd óriási eredménynek nevezte, hogy az itt termelő vállalatok egy jelentős része más tevékenységeit is Magyarországra hozta, például a kutatás-fejlesztést, ami megalapozza a dimenzióváltás legfontosabb lépését. Üdvözölte, hogy tavaly először ezermilliárd forint fölé ment a kutatás-fejlesztési ráfordítások értéke, s a szektorban foglalkoztatottak száma meghaladta a 90 ezret. Illetve tudatta, hogy a kormány az elmúlt tíz évben hetvenegy kutatás-fejlesztési beruházáshoz nyújtott támogatást, amelyek összesen 374 milliárd forintos értéket képviseltek. Végül hozzátette, hogy az ilyen fejlesztésekért éles verseny zajlik, ezért több változtatást is eszközöltek a beruházásösztönzési rendszerben, hogy Magyarország még vonzóbb környezetet jelentsen, és ezáltal a nagy technológiai forradalom nyertesei közé tartozhasson a jövőben.

A miniszter érintette a közelmúlt legsúlyosabb kihívásait is, és aláhúzta, hogy a magyar gazdaság mindezek ellenére is meg tudta őrizni a stabilitását, ugyanis az utóbbi tizenöt évben megerősödött.

Egy másik MTI-közleményből az is kiderül, hogy a kormány a jövőbeni sikerek érdekében két változtatást hajt végre a beruházásösztönzési rendszeren:

• élnek azzal a lehetőséggel, amely az Európai Bizottság azon döntése nyomán jött létre, hogy a tiszta ipari megoldások és a nulla nettó kibocsátás elérése, vagyis a környezetet kímélő gazdasági növekedés érdekében létrejövő beruházásoknál 350 millió euróig nem kell európai bizottsági jóváhagyás a beruházások támogatásához.

Ez a miniszter szerint azt jelenti, hogy sokkal gyorsabban tudnak döntést hozni, sokkal versenyképesebbek lesznek, nem kell egy-másfél évet várni egy-egy beruházás támogatása esetében az Európai Bizottság döntésére, ami óriási versenyhátrány, főleg az Európai Unión kívüli országokkal, vetélytársakkal szemben.

• Annak érdekében, hogy minél több magyar vállalat számára is lehetőség legyen kutatás-fejlesztési beruházást végrehajtani és ahhoz támogatást kapni, úgy döntöttek, hogy már az ötven főt foglalkoztató vállalatok kutatással, fejlesztéssel foglalkozó beruházásaihoz is adnak támogatást, és elegendő tíz új, kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó munkahely létrehozása a támogatási jogosultsághoz.

Hozzátette, hogy a magyarországi egyetemekkel és egészségügyi intézményekkel való együttműködést is előtérbe helyezik úgy, hogy egyes kutatás-fejlesztési beruházásoknál (ha együttműködés jön létre magyarországi egyetemekkel, egészségügyi intézményekkel, akkor) az erre fordított összeg 50 helyett immár 75 százalékot képviselhet a belső költségstruktúrában.

Hogy a magyar iparra ráfér a dimenzióváltás, az valószínű, főleg ha a KSH legfrissebb ipari termelési adatait nézzük, melyek szerint 7 százalék feletti volt a visszaesés éves szinten.