Arató Gergely a parlamentben: Ezek szerint mégis van köze a Zsolti bácsi-ügynek a Szőlő utcai ügyhöz?

Hétfő lévén ismét összeült az országgyűlés, ahol a képviselők előbb az aradi vértanúkra emlékeztek, majd az azonnal kérdésekkel vette kezdetét a program. Elsők között Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szólalt fel, aki kijelentette, teljesen mindegy mi lesz majd a választás eredménye jövő áprilisban, a pártja meg fogja támadni az erdményt.

A Jobbik a devizahitelesek ügyét vette elő, Z. Kárpát Dániel azt a kérdést szegezte a kormányhoz, hogy miért követelnek törlesztést az egykori devizahitelesektől azt követően is, hogy azok elvesztették tartozással terhelt otthonukat. Felszólalásában a képviselő úgy fogalmazott, „a kormány lassan egyedül marad a végrehajtók feltétel nélküli támogatásával”, mert immár bírósági ítélet is kimondja, hogy nem lehet tovább nyomorgatni a kilakoltatottakat. A politikus hangsúlyozta, csak így lehet esélyt adni a kárvallottaknak életük újrakezdéséhez. „Miért hagyják azt, hogy az adósrabszolgaság legalizálva legyen Magyarországon?” – tette fel újra a kérdést, azt emelve ki, hogy csak akkor szabadulhatnak meg az ilyen tartozástól a családok, ha lemondanak az elhunyt adóstól nekik járó örökségről.

Válaszában Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára arra emlékeztetett, hogy nem először foglalkozik a parlament a témával, 2010 óta folyamatosan napirenden van a devizahitelesek kérdése, ennek során, mint mondta, a kormány számos intézkedést hozott az érintetek helyzetének rendezésére. Hangsúlyozta: napjainkban a bíróságoknak kell eldönteniük az egyes devizahitelszerződések érvénytelenségét; ez azon múlik, hogy elmaradt vagy elégtelen volt-e az árfolyam-kockázatról való tájékoztatás. Arra kérte a képviselőt, hogy ne kívánja a jogos követelések visszaszerzésének akadályozását. „Tilos leállítani minden végrehajtást, mert különben nem működik a jogállam, nem működik az igazságszolgáltatás” –  jelentette ki Répássy Róbert, hangsúlyozva, hogy ez az utolsó eszköz abban az esetben, ha a kötelezett nem teljesíti vállalt kötelezettségeit.

Szőlő utca

A DK ismét a gyermekvédelem, azon belül is a Szőlő utcai botrány ügyét hozta a kormány elé. A Semjén Zsoltot két héttel ezelőtt felkérdező Arató Gergely arról beszélt, szerinte az elmúlt héten a Fidesz és a KDNP egyre inkább belekeveredett a hazugságok hálójába a Zsolti bácsi-ügyben, a Szőlő utcai és a többi, gyermekekkel kapcsolatos ügyben.

Azt állították, nincsen gyermekkorú áldozat, de kiderült, hogy egy pedofília miatt felfüggesztett pap csendesszobát hozhatott létre a Szőlő utcában, valamint hogy az egyik prostitúcióra kényszerített áldozatot 12 éves korában hálózták be

– idézte fel, majd hozzátette: 2024-ben a gyermekvédelmi rendszer 1030 esetben volt kénytelen kiskorú védelmében feljelentést tenni. „Mit tettek azért, hogy megelőzzék ezeket az eseteket?” –  fordult a kormánypártokhoz, nehezményezve, hogy a hatóságok nem a pedofil bűnözők ellen nyomoznak, hanem azok ellen, akik nyilvánosságra hozzák ezeket az eseteket. „Ezek szerint mégis van köze a Zsolti bácsi-ügynek a Szőlő utcai ügyhöz?” – vetette fel.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában elmondta, hogy bocsánatkérést várt volna a DK-tól, miután legfőbb tanújukról kiderült, hogy magát prófétának tartja, és azt állította többek között, hogy képes visszanöveszteni az emberi agyat – ahogy azt Kocsis Máté írta egy múlt heti Facebook-bejegyzésében.

Ez lehetne komédia tárgya, de Arató Gergely erre az emberre hivatkozva vádolta meg Semjén Zsoltot

– jegyezte meg, azt tudakolva a DK-s képviselőtől, hogy mikor ismeri be, hogy hazudott. Kitért arra is, hogy minden esetben szükség van gyermekvédelmi vizsgálatra, ha gyanú merül fel, és a magas számok azt mutatják, hogy ezek az eljárások meg is indulnak. Emlékeztetett továbbá arra, hogy az ellenzék nem támogatta a parlementben a kormány pedofilellenes törvénycsomagjait.

Kormánypártok egymás közt

Simicskó István (KDNP) a felszólalásában megemlékezett az október 6-án kivégzett vértanúkról, majd a múlt heti koppenhágai uniós csúcsot értékelve elmondta, hogy szerinte ott minden a háborúról szólt.

„Szomorú, hogy a brüsszeli vezetés nem látja be, ennek a háborúnak csak diplomáciai megoldása van, ehelyett Brüsszelnek háborús terve van: még több fegyver, még több pénz Ukrajnának és még több szankció Oroszországgal szemben” – mondta. Aztán Brüsszelt kezde ostorozni, ami szerinte kudarcot kudarcra halmoz a migráció, a járvány és a háborús helyzet kezelésében is. „Az elhibázott szankciók többet ártottak az uniós polgároknak, mint az oroszoknak, nyilvánvalóan hasonló a helyzet az orosz energiáról való leválás erőltetésével is” –  emelte ki, majd az ukránoknak is szentelt egy félmondatot, miszerint az ország erőltetett csatlakozásával sem az EU, sem az ukránok nem járnának jól, majd ismét Brüsszelt vette elő, ami szerinte nem a békét akarja, hanem megnyerni a háborút.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára válaszában egyetértett, Brüsszelben szerinte is rossz irányba mennek a dolgok, az Európai Bizottság és vezetője szerinte is hibát hibára halmoz.

„Az elmúlt években bebizonyosodott: Brüsszel lépései nem eredményezik a háború befejezését, ellenben rombolják az európai versenyképességet. Brüsszelben háborús terveken dolgoznak, miközben az lenne a dolguk, hogy a békét és jólétet segítsék elő, és nem lépnek fel a migrációval szemben sem. A magyar álláspont világos: azonnali tűzszünetre, majd hosszú távú stabilitást hozó tárgyalásokra van szükség” – szögezte le.

Emlékeztetett egyúttal, hogy a múlt heti uniós csúcson szerinte több kifejezetten veszélyes ötlet is napirendre került: erőltetik például Ukrajna gyorsított felvételét. „A Tisza Párt egyértelműen Ukrajna oldalára állt és adóemeléseket tervez, ezért szükséges, hogy minél több magyar ember határozott véleményt mondjon a most induló nemzeti konzultáció során” – szólította meg végül az államtitkár a magát a parlamentben nem is képviseltető pártot.