Újabb két vízerőművet építenének a szlovákok Bős fölött a Dunán

Nagy a csend Magyarországon a bősi vízerőmű környékén tervezett szlovák fejlesztések körül, holott pár hete Pozsonyban „áttörésként” tálalták, hogy lezárult egy négy éve húzódó környezetvédelmi engedélyezési folyamat, amelynek eredményeként a szlovák szaktárca elfogadta a Dunacsúnnál tervezett új szlovák kisvízerőmű környezeti hatástanulmányát.

Ez azt jelenti: gyakorlatilag elhárult az utolsó, legfontosabb akadály az elől, hogy Pozsony határában egy második kiserőművet építsenek északi szomszédaink. Sőt, egy harmadikat is terveznek Dunacsúnnál.Dunacsún közigazgatásilag Pozsony részét képezi, így tulajdonképpen az itt építeni tervezett létesítmények a szlovák főváros határában találhatók. A Tomás Taraba (Szlovák Nemzeti Párt) vezette környezetvédelmi minisztérium immár nem kifogásolja annak a projektnek a környezeti hatásait, amely a dunacsúni gátban jelenleg működő kisvízerőmű mellé egy továbbit is beépítene, amelynek részeként olyan vízhozamot is energiafejlesztésre „fogna be”, amely eddig hasznosítatlanul hömpölygött tovább a folyón. Az új beruházás 2028-ban kezdődhet, és egy szlovák állami vállalat, a Vodohospodárska vystaba építené meg 50 millió euróért.

Dunacsún fontos helyszín

– magyarázta a 24.hu-nak Szalma Botond hajózási szakértő, több magyar hajózási és logisztikai cég tulajdonosa, aki egyúttal a Mindenki Magyarországa Néppárt alelnökeként politikusként is tevékenykedik. Dunacsúnnál terelték el ugyanis a szlovákok a kilencvenes években a Dunát, és ekkor vették át az úgynevezett „vízkormányzást” is.

Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, az ELTE tiszteletbeli tanára – aki 1998 és 2010 között a szlovákokkal tárgyaló delegáció tagja volt – mindezt azzal egészíti ki,