Vidd haza a kertedbe a vadvirágos Budapestet!

Az előző napok borongós időjárását meghazudtolva ragyogó őszi napsütés fogadta azokat, akik szeptember utolsó szombatján kilátogattak a Tabánba a Budapesti Közművek Ki a rétre! nevet viselő rendezvényére. A gyerekek kézműves foglalkozások keretében készíthettek méhecskét vagy ültethető papírvirágot, megismerkedhettek a különféle termésekkel, próbára tehették tudásukat, hogy mennyire ismerik a madarakat, és megcsodálhatták a fővárosi kertészek távirányítással működő gépeit.

A felnőttek minikonzultáción vehettek részt a Főkert szakértőivel, tájékozódhattak Budapest zöld stratégiájáról, és szavazhattak a 2025-ös közösségi költségvetésre beadott zöld ötletekre is. Akiben pedig elég bátorság volt, legyen kicsi, vagy nagy, emelőkosaras darukkal emelkedhetett a fák fölé, hogy madártávlatból csodálhassa meg a Tabánt és a lassan őszbe forduló Gellért-hegyet.

A nap főszereplője a most debütált Budapest Magkeverék volt, amelyet az érdeklődök a helyszínen kétféle változatban, és többféle kiszerelésben vásárolhattak meg, de azt is megnézhették, hogy hogyan érdemes elvetni a kertben ahhoz, hogy aztán évekig gyönyörködhessünk a különféle őshonos virágokban. Nagy mérföldkő ez, hiszen a magkeverék létrehozását 2021 óta tervezi a főváros – magyarázta Dezsényi Péter, a Budapesti Közművek FŐKERT Kertészeti Divíziójának főigazgatója.

A mi Budapest Magkeverékünk ökológusok bevonásával, ökológiai szempontok szerint lett összeállítva, és képes egy teljes növénytársulást létrehozni vagy a meglévő gyepet átalakítani.

A KERT keverék őshonos egynyári- és évelők virágokból áll, és akár kisebb területen is változatos, színekben gazdag foltja lehet a kertnek. A Biodiverz RÉT ezzel szemben egy komplex, magas biodiverzitású, 49 őshonos fajból, változatos habitusú kétszikűekből és szárazságtűrő fűfélékből álló magkeverék, amely hosszú életciklusú, önálló társulás kialakítására ugyanúgy alkalmas, mint meglévő gyepek átalakítására.

A magkeverékekben megtalálhatók az olyan jól ismert növények magjai, mint a pipacs, a búzavirág, vagy a lándzsás útifű, míg a barázdált csenkesz, a nagyvirágú fényperje vagy a sebforrasztó zsombora gyakorlottabb kertészeknek is újdonság lehet. A Főkert honlapján részletes tájékoztató olvasható a vetésről, és később videós bemutatók is elérhetők lesznek, de fontos tudni, hogy az első évben nem fog az összes faj megjelenni, de ahogy a talajban kialakul a magbank, évről évre előbújnak újabb fajok. Ezért is kell kitartás és megfelelő gondozás.

A Budapest Magkeverékkel a saját kertünkbe is bevihetjük azt a fajta új szemléletet, ami az utóbbi időszakban a fővárosi zöldterületeken is megjelent.

A hagyományos gyepgazdálkodás során sűrűn, rövidre nyírjuk a gyepet. Ez rengeteg erőforrást igényel, sok ember és gép kell hozzá, hatalmas mennyiségű szén-dioxidot juttatunk a levegőbe évről-évre, miközben visszaszorítjuk a biodiverzitást, romboljuk a talajt és szárítjuk a városi levegőt. Az alacsony gyep sokkal kevesebb vizet tud elraktározni, ezért voltak például idén júniusban mindenhol sárgák a nyírt gyepek a Fővárosban, miközben a méhlegelők és vadvirágos rétek zöldek és élettel teliek maradtak

– vázolta a helyzetet Dezsényi Péter.

A parkok intenzíven használt részein természetesen továbbra is szükség van az öntözött, rövidre nyírt gyepre, de ahol nincs ilyen igény, ott fokozatosan átállnak a természetközeli gyepgazdálkodásra, és mindenkit erre bátorítanak. Ez volt a mostani rendezvény egyik üzenete is, amelyről egyébként megtudtuk, hogy egy úgynevezett „rétes nap”, vagyis egy olyan nap, amikor a Főkert munkatársai a városi gyepgazdálkodással foglalkoznak.

A természetközeli gyepek kialakításának kétféle előnye is van, árulta el a Főkert főigazgatója. Az egyik az ökológiai:  a vadvirágos rétek növelik a biodiverzitást, támogatják a talajéletet, javítják a talaj vízmegtartását , sokkal többet párologtatnak, hűtik a várost, , így jelentősen  javítják a városlakók életminőségét.

Éves szinten a budapesti gyepek annyi vizet párologtathatnának vissza, amennyi több száz Velencei-tónak felel meg – ha átállnánk a természetközeli gyepgazdálkodásra azokon a részeken, ahol nincs funkciója a rövidre nyírt gyepnek.

A másik nagy előny gazdasági: a Főkert a kevesebb kaszálással erőforrást takarít meg, amit a fákra tud fordítani. „Ez egy fontos struktúraváltás, amelyen minden nagyváros át fog menni világszerte, hogy fenntarthatóbbá tegye a zöld infrastruktúráját” – hívta fel a figyelmet Dezsényi Péter.

Gyakran mondom, hogy mi tulajdonképpen egyfajta közegészségügyi szolgáltatók vagyunk: a zöld infrastruktúra olyan ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújt, amelyek hatással vannak a fizikai és a mentális egészségre is. Az összes ilyen szolgáltatás háromnegyed részéért viszont a fák felelősek, ezért kiemelten fontos, hogy a faállomány-gazdálkodás legyen a középpontban.

Ha az egész város átlagát nézzük, akkor Budapest a gazdagabb zöldfelületű nagyvárosok közé tartozik Európában és világszinten is, tette hozzá, ugyanakkor bizonyos részeken – főleg a belvárosban – nagyon alacsony a zöldfelületi arány, ezért itt mindenképpen szükség van a új zöldfelületek létesítésére.

Amikor elkezdtem főigazgatóként dolgozni – most lesz pontosan egy éve –, az első interjúmban is elmondtam, hogy a legfontosabb feladatunk a meglévő zöldfelületek védelme a klímaváltozás hatásaitól. Az elmúlt egy év csak megerősítette, hogy ez továbbra is a prioritás.

A legnagyobb kihívást a klímaváltozás szempontjából a meglévő faállomány védelme jelenti. A faállomány-gazdálkodást teljesen új szintre szeretnénk emelni a következő években, mert azt látjuk, hogy a klímaváltozás 2020-as években magasabb fokozatra váltott, nincs idő tétovázni.

Dezsényi Péter figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül a szemlélet- és technológiaváltás, akkor jelentősen csökkenni fog Budapest lombkorona borítottsága, és az utódainknak egy sokkal melegebb, kevésbé élhető várost hagyunk hátra.

A Főkert azonban egyedül nem elég ahhoz, hogy a főváros zöldebbé váljon, ehhez szükség van a lakosság közreműködésére is. A Főkert már évek óta foglalkozik a méhlegelők és vadvirágos rétek kialakításával, elsőként a Hegyalja út rézsűin láthattak ilyet az arra járók, de a látvány még mindig furcsa lehet azok számára, akik a városokban a rövidre nyírt gyepek látványához szoktak.

Nagyon fontos, hogy a természetközeli gyepeket jól kommunikáljuk: legyenek táblák, legyenek szemléletformáló programok. Egyre több természetes gyepfelület szélén kontúrt vágunk, például a Hegyalja úton a rézsű alján van egy méteres sáv, amit mindig röviden tartunk. Így az emberek rögtön látják, hogy a gyep nem elhanyagolt, hanem ökológikus fenntartás alatt áll.

A jelek szerint az üzenet egyre inkább célba ér. A főigazgató tapasztalatai szerint Budapesten és sok vidéki településen is kialakult egy kritikus tömeg, aki érti és támogatja ezt a szemléletet és most már Facebook-posztok hozzászólásaikban magyarázzák egymásnak az emberek, hogy miért fontos az ökologikus gondolkodás.

Aki lemaradt a tabáni rendezvényről, az szeptember 29-től a Budapesti Közművek Árkád Üzletközpontban lévő, Barázda utcai vagy a Fő utcai ügyfélszolgálati irodáiban vásárolhatja meg mindkét Budapest Magkeveréket, de hamarosan a Fővárosi Állat- és Növénykert ajándékboltjában is elérhetők lesznek az egyedi virágmintás papírtasakba csomagolt magok.