Palesztina és Izrael: tényleg valóra válhat, vagy épp végleg elszállhat a kétállami álom?
Az elmúlt napokban több állam – Nagy-Britannia, Ausztrália, Kanada, Franciaország, Portugália, Málta, Monaco, Luxemburg, Andorra és San Marino – hivatalosan is elismerte a palesztin államot. Belgium is a csatlakozott azzal a feltétellel, hogyha a Hamászt eltávolították a kormányzatból, és a 2023. október 7-én ejtett izraeli túszokat szabadon engedik. Keir Starmer brit miniszterelnök az X-en közzétett videójában kijelentette: Palesztina elismerése semmiképp sem jutalom a Hamásznak, hanem a háború befejezését célzó folyamat része.
Július második felétől tart az a folyamat, amelynek részeként a világ számos országa jelezte, hogy kiáll az évtizedek óta tervezett kétállami megoldás mellett: Izrael mellett egy önálló palesztin állam is létezzen a Közel-Keleten.
A palesztin államot elismerő országok száma az újonnan csatlakozókkal elérte a 157-et. Összehasonlításképpen: Izrael államot az ENSZ 193 tagjából 165 ország ismeri el. Az is érdemi változás, hogy a Palesztinát elismerők köréből a közelmúltig kimaradtak a legbefolyásosabb nyugati államok. Számszerűleg már csak egy maroknyi ország maradt, amelyek nem ismerik el Palesztinát, igaz, ezek meghatározó országoknak számítanak: az Egyesült Államok, Németország, Japán és például Olaszország.
Maga az ENSZ is a kétállami megoldás mellett van, António Guterres, a szervezet főtitkára úgy fogalmazott: máskülönben nem lesz béke a térségben.
Az államiság megtagadása ajándék lenne a szélsőségeseknek mindenhol. Két állam nélkül nem lesz béke a Közel-Keleten, és a radikalizmus terjedni fog
– szögezte le.
Keir Starmer brit miniszterelnök az országa csatlakozását attól tette függővé, hogyha Izrael nem tesz „érdemi lépéseket” a gázai válság lezárása érdekében, illetve nem kötelezi el magát egy hosszú távú békefolyamat mellett, amelynek eredményeként létrejöhet a kétállami megoldás. Másik oldalról pedig elvárja, hogy a Hamász engedje szabadon az összes izraeli túszt, fegyverezze le magát, valamint tartsa távol magát a palesztin kormánytól Gázában. Kanadának is voltak kikötései a nyáron, Ausztrália miniszterelnöke, Anthony Albanese pedig arról beszélt: hajlanak a palesztin államiság elismerésére, de ezt akkorra szeretnék időzíteni, amikor áttörést lehet elérni vele a béketárgyalásokon.
Az új csatlakozások mellett más fontos államközi lépés is történt Palesztina ügyében: olyan országok is elítélték a Hamászt, amelyek a két éve történt terrortámadás óta nem tettek ilyet. Meglepetésre ugyanis az arab országok szövetsége, a 22 tagállamú Arab Liga – benne olyan régiós nagyhatalmakkal, mint Szaúd-Arábia, Egyiptom és Katar – egyhangúlag csatlakozott ahhoz a felhíváshoz, miszerint a Hamász fegyverezze le magát, engedje szabadon a túszait (nagyjából 50-en vannak még a Hamász fogságában), és vessen véget a Gázai övezet feletti uralmának. Szerintük ezek a feltételek elősegíthetik a kétállami megoldás megvalósulását. Az érintett államok a nyilatkozatukban amellett érvelnek: „a kormányzásnak, a bűnüldözésnek és a biztonságnak az egész palesztin területen kizárólag a Palesztin Hatóság (PH) feladata kell, hogy legyen.”
Mintha elindult volna valami, de, ahogy Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem Corvinus Center for Contemporary Asia Studies vezetője lapunknak elmondta:
Jelenleg optimista kimeneteleket nem nagyon látunk, ugyanis a konfliktusnak van egy fontos emocionális-pszichológiai dimenziója is.
