Olyanok, mint a kis időkapszulák: ősi becsapódásról árulkodnak ezek a kőzetek

Egy friss tanulmány alapján egy eddig ismeretlen aszteroidabecsapódásból származnak azok a természetes üvegdarabok, amelyeket Ausztrália déli részén tártak fel – írja a Live Science. Az úgynevezett tektitek elemzése azt mutatja, hogy több millió évvel ezelőtt egy hatalmas ütközés történt, amelynek ereje nagy területen szórta szét a törmeléket.

Fred Jourdan, a Curtin Egyetem geokémikusa és a csapat tagja szerint az érintett kőzetanyagok egyedülállóak. A tektitek természetesen módon létrejött üvegek, amelyek meteoritbecsapódások révén, a felszíni kőzetek megolvadásával és szétszóródásával jönnek létre. A legtöbb tektit öt fő becsapódási zónához köthető, ezek közül az egyék ausztráliai és délkelet-ázsiai, és nagyjából 800 ezer éves.

Korábban a szakemberek az ausztráliai mintákat elemezve arra jutottak, hogy többségük hasonló összetételű, néhány viszont ősibbnek és kémiailag eltérőnek tűnt. Később azt is megállapították, hogy ezek a furcsa tektitek több millió évesek lehetnek, az adatok viszont nem voltak elegendőek a külön becsapódási esemény meghatározásához.

Az új tanulmányban a kutatók a Dél-Ausztráliai Múzeum gyűjteményéből származó több ezer minta sűrűségét és mágneses tulajdonságait vizsgálták. 417 szokatlan tektitet Franciaországba szállítottak további elemzésre.

Végül hat olyan darabot azonosítottak, amelyeknek kémiai összetétele egyezett a korábban leírt furcsa tektitekével. A csapat megerősítette, hogy ezek korukban és anyagukban is eltérnek a régió többi mintájától,

és valószínűleg egy sokkal korábbi, eddig ismeretlen, 11 millió évvel ezelőtti ütközéssel jöttek létre.

„Ezek az apró üvegdarabok olyanok, mintha kis időkapszulák lennének bolygónk történelmének mélyéről” – mondta Jourdan. A csapat a tektiteket ananguiteszeknek nevezte el, utalva az érintett régió őslakosaira.

Jourdan szerint felfedezésük egyik érdekessége, hogy bár a becsapódás hatalmas lehetett, a krátert még nem találták meg. A kutatók mindenesetre javasoltak néhány lehetséges helyszínt a Fülöp-szigeteken, Indonéziában és Pápua Új-Guineában.

Az új eredmények segíthetnek jobban megismerni, hogy milyen gyakran következnek be a Földön olyan nagy ütközések, amelyek képesek tektiket létrehozni. „Ha megértjük, mikor és milyen gyakran csapódnak be nagy aszteroidák a Földbe, az segít felmérni a jövőbeli becsapódások kockázatát is, ami fontos a bolygó védelme szempontjából” – húzta alá Jourdan.