Nem ajánljuk, hogy szombat este berúgjon Stockholmban

A buborékfújóm egyik szappanbuborékja a svéd fővárosra hullott idén nyáron, illetve egy Stockholmtól körülbelül 40 km-re található szigetre, Svartsöre. A szivárvány színeiben játszó illékony gömbben egy túlszabályozott, hulladékmentes és elöregedő társadalmat láttam, ahol a no-go zónák és a bevándorlók tömege mellett a jelentéktelen számú, azonban elképesztően gazdag és pedáns szőkék közelről sem nevezhetőek barátságosnak – amire mi is csak távolságtartással felelhetünk. A depressziósnak hírlett, egykori nagyivó nemzet ridegségét betudtam volna annak, hogy nem süt a nap, alig jutnak alkoholhoz és cigi helyett snüsszt (tehát füstmentes, aromákkal és sóval ízesített nikotinpárnát) fogyasztanak, a miénket pedig annak, hogy nyár közepén is hideg, eső és megfizethetetlen árak fogadnak. A buborékok természetéből fakadóan azonban az előítéleteim egy része azonnal kipukkant a megérkezésünkkor, hogy aztán szappanos (vagy inkább sós) vízként váljon valósággá. Hét évvel ezelőtt megállapítottuk, hogy Stockholm egy más világ, csak fel kell ütni hozzá egy nagyobb perselyt, és most megnéztük, azóta mi változott a svéd fővárosban, ahol kényelmesen megfér egy napon

• az északon tényleg bőrszerkós Pride felvonulás
• és a Svédország imádja Jézust nevű, több mint 60 gyülekezet által megtartott esemény,
• miközben indokolatlan mennyiségűnek tűnő modern luxusautó és ritka oldtimer húzott el közöttük az utakon.

Svédországban hajózni akkor is drága, ha nincs saját jachtunk

Egy svéd szigeten gyomlálni tűző napon és szúnyogok közt kevésbé romantikus, mint ahogyan azt elsőre gondoltuk – utazásunk apróját ugyanis egy önkéntes munka adta, ahol koszt és kvártély fejében napi néhány órában egy hellyel-közzel önfenntartó helyi étteremnek nyújtottunk segítő kezet. Arról, hogy miként találhatunk ilyen lehetőségeket és mire érdemes odafigyelni, hogy az összes belső szervünkkel együtt térjünk haza, egy másik cikkünkben értekeztünk, most pedig azt foglaljuk össze, hogyan lehet minimalizálni a költségeinket és milyen kultúrsokk érhet minket, ha Svédországba repülünk.

Ahogyan azt 2018-as cikkünkben írtuk, magyar pénztárcához mérve minden egyformán drága Stockholmban, függetlenül attól, melyik városrészben járunk, amit hét évvel később az inflációhoz igazított árak megemlítésén túl azzal is kiegészítenénk, hogy ezek a főváros körüli szigeteken sem vállnak barátságosabbá – az emberek viszont annál inkább. Az oda- és visszaút tekintetében szinte semmi különbség nincs a többi európai városhoz mérve: Budapestről napi több közvetlen járat is indul a levegőben szűk két és fél óra megközelíthető Stockholmba, amelyek árai igen eltérőek lehetnek, de egy jól időzített foglalással két felnőtt kényelmesen megúszhatja a repülést