Rácz András: A lengyelországi berepülés példátlan a hidegháború utáni Oroszország-NATO viszonyban

Szerda hajnalban az Ukrajna elleni légitámadásokhoz kapcsolódva orosz drónok sértették meg Lengyelország légterét, amelyeket a légvédelem elhárított. Az eset során a lengyel légierőt és földi egységeket mozgósítottak, illetve NATO-kötelékben szolgálatot teljesítő vadászgépeket is riasztottak. Rácz András Oroszország-szakértő gyorselemzésében azt írja, hogy amit látunk, az nem egy NATO elleni orosz támadás kezdete, de durva provokáció.

A szakértő szerint biztos, hogy az oroszok szándékosan sértették meg a lengyel légteret. Arra volt már példa, hogy egy-egy drón megsértette a lengyel vagy a litván légteret, műszaki vagy navigációs hiba miatt, és olyan is volt, hogy ilyen eszköz megsérült a légvédelem tüzétől és ezért tért le a pályájáról.

De ami most zajlik, az más lépték: több drónnal végrehajtott, szándékos, mély berepülésről van szó

– írja.

Rácz szerint ezzel együtt nem egy nagy léptékű NATO elleni orosz támadás nyitányát látjuk, ugyanis az orosz hadsereg egységei nem csinálnak semmi szokatlant, nem közelítenek a NATO határához, nem emelkedtek a levegőbe a megmaradt rakétahordozó bombázóik.

A szakértő azt írja, valószínűbb az a forgatókönyv, hogy

az oroszok a korábbinál durvábban tesztelik a NATO képességét a saját légtere megvédésére.

Hozzáteszi, ezt az eljárást angolul „testing the rules of engagement-nek”, oroszul „razvedka bojem-nek”, azaz harccal történő felderítésnek nevezik. Harcérintkezést provokálnak ki, és azt vizsgálják, milyen reakciót ad a lengyel haderő, illetve a NATO.

Rácz András szerint az incidens kapcsolódhat a szeptember 12-18 közötti Zapad-2025 nevű, orosz-belorusz hadgyakorlathoz is. A litván, lett és ukrán hírszerzés is jelezte korábban, hogy bár a Zapad-2025 nem jelent közvetlen katonai veszélyt a szomszédos államokra, várható, hogy az oroszok információs eszközökkel igyekeznek növelni a gyakorlat láthatóságát, félelmetesebbnek tüntetve fel azt, mint amilyen valójában.

A szakértő szerint lehetséges, hogy az orosz szándékok között volt az is, hogy mélyítsék a Lengyelországot megosztó, az elnök és a miniszterelnök közötti politikai válságot. „Ha erre törekedtek, akkor valószínűleg – és nem először – félreértik a lengyel politikai rendszer működését, egyelőre ugyanis az látszik, hogy Tuskot és Navrockit összehozza a fenyegetéssel szembeni fellépés – de a hosszabb távú következményeket még nyilván nem látjuk” – teszi hozzá.

A lengyel kormány folyamatos kapcsolatban van a NATO-val, a védekezésbe bevonják a Lengyelországban állomásozó NATO erőket is. Rácz megjegyzi: egyelőre nem tudjuk, hogy a nyugati katonai szövetség hogyan fog reagálni, de fontos rögzíteni, hogy az incidens példátlan léptékű a hidegháború utáni NATO-orosz kapcsolatok történetében.

A válaszlépés tekintetében sok múlik a következő órákon, és azon is, hogy a NATO kész és képes-e egységesen fellépni a fenyegetéssel szemben.

Rácz András szerint várható, hogy intenzívebbé válnak azok a megbeszélések, hogy az Ukrajnával határos NATO-tagországok kiterjesszék a légvédelmük működését a szomszédos ukrán megyékre is, Kijevvel szoros együttműködésben. Ez elsősorban a Lengyelországgal és Romániával határos megyéket érinthetné, tehát a lvivi és volini, illetve a csernyivci, odesszai és ivano-frankivszki megyéket. A szakértő megjegyzi, hogy ha ezeket a megyéket hatékonyabban lehetne védeni, akkor „Kárpátaljára nemigen tudna berepülni semmi”.