Nemes Jeles László: Ironikus, hogy éppen Magyarországon kapok szabad kezet

Az amerikai álom lerombolásáról, európai visszatéréséről és új filmjéről is mesélt Nemes Jeles László a Deadline-nak adott interjújában, amelyből az is kiderült, hogy miért nehezebb ma Magyarországon forgatni.

Az Oscar-díjas rendező új filmje, az Árva a velencei filmfesztiválon debütál, versenyben van az Arany Oroszlánért Enyedi Ildikó Csendes barát című alkotásával együtt.

Az interjúban elmondta, hogy az önéletrajzi ihletésű filmet már 2021-ben leforgatta volna, ám a pandémia közbeszólt, emellett finanszírozási problémák is adódtak. Úgy tapasztalta: a forgatást megnehezítette az, hogy Magyarország immár „mini Hollywooddá vált”, ahol egyszerre több nagy produkció forog, ami miatt nagyon megdrágult az ipar.

A rendezőt arról is kérdezték, hogy tapasztalt-e bármiféle nyomásgyakorlást a magyar állam részéről.

Nem, egyáltalán nem. Szerencsés vagyok, hogy kreatív szempontból senki sem szólt bele a munkámba, ami azért mókás. Azután, hogy az angol–amerikai rendszerben mindenki az irányítása alatt akart tartani mindent, ironikus, hogy éppen Magyarországon kaptam ennyi alkotói szabadságot.

Nemes Jeles első nagyjátékfilmjével, a Saul fiával 2016-ban nyerte el a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjat, akkor ismerte meg a világ a nevét. Ennek ellenére úgy tapasztalta, hogy a világhírnév és az Oscar ellenére sem volt könnyű dolga Hollywoodban.

Megpróbáltam megvetni a lábam az angol–amerikai filmiparban – sikertelenül, szóval örömmel tértem vissza az európai filmgyártásba az Árvával

– válaszolta.

Hozzátette, hogy ebben nagy szerepet játszott az is, hogy úgy érezte, távol áll tőle az ottani rendszer. „Nehezen férek meg abban a rendszerben, amelyet a cégvezetők tartanak fent. Úgy fest, egyre kevésbé az emberek hozzák a döntéseket, sokkal inkább komplett csapatok vagy marketingalgoritmusok. És, ami ennél is zavaróbb, hogy ráadásul nem is jók. Minden alkalommal, amikor filmet akartam készíteni, azt mondták, hogy ó, ez szuper, de nem nekünk való. Lehet, hogy arra nyitottak voltak, hogy csináljak mást, de a legjobb tudomásom szerint még mindig a filmrendező az, akinek elő kell állnia az ötleteivel, vízióival. Egészen eddig kellett elmennem ahhoz, hogy leromboljam magamban az angol–amerikai rendszerről alkotott fantáziámat. Valójában egy olyan rendszerre néztem fel, amely már a múlté” – nyilatkozta a rendező, hozzátéve, hogy a hetvenes évek Hollywoodja az, amelyet rendszerszinten a legmegfelelőbbnek tartana rendezői szempontból.

Nemes Jeles egy másik interjúban nemrég ugyancsak borús képet vázolt fel a filmipar helyzetéről, és egyúttal az antiszemitizmus térnyeréséről is beszélt: