„Ha közeledik a drón, ugorj ki a traktorból!” – állandó veszélyben dolgoznak a gazdák az ütközőzónában

A földművelés mindig is kemény szakma volt, de ez most más. Itt életveszélyes

– mondja Szerhij Holoborodko a sötétbarna, frissen szántott barázdák között állva. Harkiv megyében, a zolocsivi járásában épp az orosz-ukrán határ mentén birtokol 2000 hektár földet – most ennek alig a felét tudja megművelni a levegőben állandóan repkedő orosz drónok és ukrán állások között. Földjeinek a másik feléből aknamező lett, vagy szó szerint a határon fekszenek, ezért meg se próbálkozik a megművelésével.

Ukrajna nagyjából 45 millió hektár – kiemelkedő minőségű – termőfölddel rendelkezik, és ez nagyobb, mint Franciaország (18 millió) Németország (12 millió) és Lengyelország (11 millió) termőterületei együttesen. Mezőgazdasága a háború előtt dinamikusan fejlődött: évente 5–6 százalékos növekedést mutatott, 2021-re a GDP 10,9 százalékát adta, egyúttal a hazai munkaerő 17 százalékát foglalkoztatta.

Oroszország 2022-es invázióját követően azonban az ukrán GDP majdnem megfeleződött, a mezőgazdaság által előállított érték 39 százalékkal zuhant 2021-hez képest. Az öt hónapig tartó, fekete-tengeri orosz blokád nominálisan minden idők legmagasabb élelmiszer-inflációját okozta az ENSZ számításai szerint, egyúttal élelmezési válságot generált a harmadik világbeli országokban.

Az elfoglalt ukrán területek silóiból sok ezer tonna terményt loptak el az oroszok, a külpiacokon az ukrán helyébe részben az orosz export lépett. Nem véletlenül nevezte Telegram csatornáján Dimitirij Medvegyev korábbi elnök és az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese 2022 elején az élelmezést Oroszország „csendes fegyverének.”

A Szerhijéhez hasonló családi és közepes méretű gazdaságok a teljes hazai termelés kicsit kevesebb mint felét biztosították, az ukrán piacra jórészt burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt, gabonát, tejet és húst szállítottak.

Szerhij földjei és telephelye közvetlenül az ukrán-orosz határ innenső oldalán találhatók a zolocsivi járásban, ez a szakasz ugyan hivatalosan egy hosszan elnyúló frontvonal, valójában ebben a térségben alacsony intenzitású harci cselekmények történnek – a felek a határvonal két oldalán jórészt egymás figyelik, próbálják féken tartani az ellenséget. Szerhij szerint azonban az oroszok a gazdák jó részét már elűzték a földjeikről – elsősorban a csapásmérő drónok segítségével.

A legfontosabb: hogyha látod, hogy közeledik a drón, ugorj ki a traktorból, és minél hamarabb, minél messzebb távolodj el tőle

– mondja Andrej, Szerhij egyik alkalmazottja, aki épp egy öreg MTZ tetején ülve permetezi a kései búzát.

Az elmúlt években hajtott már traktorral aknára, sőt, túlélt egy dróntámadást is: az utóbbi óriási szerencséjére egy hibás darab volt, nagyot koppant a becsapódásakor, de nem robbant fel.

„Nem megyek el, ez a szülőföldem, máshol jöttment lennék” – magyarázza Andrej, miért maradt itt ilyen körülmények között. Azért a feleségét és a gyermekét hátrébb költöztette.

2024 eleje óta a határtól húzódó 15–20 kilométeres sávban folyamatos az orosz felderítő és csapásmérő drónok jelenléte. „Ha lemerülőben van az akkumulátora, belevágják bármibe és bárkibe, akit meglátnak” – mondja Szerhij. Minden célponttá vált a földeken, ami értékes volt: John Deer traktorok, Claas kombájnok, mezőgazdasági épületek.

A gazdák pedig megpróbáltak alkalmazkodni.