Orbán Balázs: Orbán Viktor illiberális demokráciáról szóló beszéde prófécia volt
A 34. Tusványoson szerdán Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai igazgatójával többek között Lord Frost David, a brit Lordok Házának tagja, a 2016-os brexit főtárgyalója, illetve Marwan Addallah, a libanoni Kataeb párt keresztény politikusa beszélgettek a világrend jövőjéről. Az előadás iránti érdeklődést az is fokozta, hogy Orbán Viktor a 2024-es tusványosi beszédében azt mondta: a következő évek nagy feladata egy nagy magyar stratégia kidolgozása lesz, amit akkor még „túl értelmiségi nyelvezeten” fogalmaztak meg, de azt az emberek csak akkor védelmezik majd, ha közérthető lesz. E nagy stratégia megfogalmazásának feladatát pedig elsősorban a politikai igazgatójára bízta.
Orbán Balázs szerint a miniszterelnök több mint egy évtizeddel előtti (2014-es), a magyar illiberális demokráciáról szóló tusványosi beszéde skandallumként járta be a világsajtót, de szerinte az
A politikai igazgató azt mondta, hogy azóta a magyar példa bemutatta, hogy nem csak progresszív-liberális alapon lehet szabad országot és demokráciát építeni, hanem szuverenista, nemzeti-keresztény és erős vezetésre alapozva is. A miniszterelnök akkori beszéde után elkezdtek érkezni a nyugati kutatók az országba, és elkezdtek írni a magyar kormányzásról, így idővel a nyugati társadalmak is megismerkedhettek a magyar modellel. A politikai igazgató szerint vége van a liberális világrendnek, amely alapján 30–35 éven keresztül azt ígérték az embereknek, hogy a neoliberális berendezkedés hozza el a békét és a prosperitást számukra. Orbán úgy véli: ez a felfogás mára elbukott, és már a nyugati országokban is keresik a szuverenitásra, az erős vezetésre és a békére építő kormányzási módokat.
Mi a jövője az ENSZ-nek és a nemzetközi intézményrendszer más elemeinek, szükség van-e rájuk, esetleg más formában van szükség rájuk a globalizmust leváltó szuverenitás korában? – hangzott el a körkérdés, amelyre Orbán azt mondta: globálisan törékeny helyzetben vagyunk, ebben több nemzetközi együttműködésre van szükség, de az eddigiektől eltérő módon.
Szerinte a nemzetközi intézmények egyik csoportjába azok tartoznak, amelyeket a neoliberális világrend kiszolgálására hoztak létre, ez a világrend az egypólusú hatalmi helyzetre alapult, ám, ha ezek nem tudnak alkalmazkodni az új világrendhez, akkor eltűnnek. Úgy látja, ez történt a USAID-vel is, amely nem vette észre, hogy segélyszervezetből kolonc lett a társadalmak számára, ahol tevékenykednek. Orbán azt mondta, hogy ennek megfelelően most az történik, hogy a Trump-adminisztráció újragondolja az USAID és a hasonló szervezetek szerepét. Emellett hatalmas pénzt fektettek a migrációval foglalkozó nemzetközi segélyszervezetekbe is. Szerinte az rendben van, hogy ezek a nemzetközi szervezetek segélyt nyújtanak a konfliktuszónákban, csakhogy több erőforrással rendelkeznek, mint számos ország, így aztán képesek menedzselni az emberek folyamát. Orbán szerint az új világrendben már nem erre van szükség, hanem konkrét, direkt segítséget kell nyújtani azoknak, akiknek szükségük van rá és igénylik is a segítséget. Ha a nemzetközi intézmények nem veszik észre, hogy új világrendben élünk, akkor anakronisztikussá válnak, és el fognak tűnni – jósolta a kormányfő politikai igazgatója.
Orbán Balázs szerint az Európai Unió egy transznacionális intézményrendszer, és mióta a britek kiléptek, a francia és a német vezetőség egyre gyengébb, sőt gyengébb, mint valaha. Ez pedig hatalmi vákuumot okoz, amit a meg nem választott bürokraták ki is használnak, megpróbálnak benyomulni ebbe a térbe, rá akarják erőltetni a narratívájukat a kontinens országaira, ennek pedig az a lényege, hogy a nemzetek adjanak még több felhatalmazást nekik a nemzetközi problémák megoldásához.
Erre azonban képtelenek, ezért ezt a bürokrata erőkoncentrációt vissza kell nyomni, és a több százéves hagyományainkat követve az erős nemzetállamok együttműködésére kell építeni az európai szövetséget
– fogalmazott Orbán Balázs.
De hogyan lehet kis országként kiszabadulni a nagyhatalmak vonzásköréből a nyers erő korában? Orbán szerint Mexikó, Pakisztán vagy például Mongólia képviselői eddig nem beszéltek arról, hogy miközben Amerika és Kína versenyez a világ vezető pozíciójáért, aközben miért kéne nekik, azaz a többi országnak választani közöttük. Ha a nagy államok globális stabilitást és partnereket akarnak, akkor látniuk kell, hogy lesznek olyan országok, amelyek mind a két nagyhatalommal jó kapcsolatokat akarnak fenntartani, és a képességük is megvan ehhez. Ennek során pedig mind a két irányba tudják diverzifikálni a gazdasági hátterüket, például az energetikát is. Szerinte erős kormányzással elérhető ez a pozíció – ez a helyzet például Mexikóban, több ázsiai és Öböl-országban, valamint Magyarországon is.
Orbán Balázs a Hungary Helps ügynökségre vonatkozó kérdésre adott válaszát onnan indította, hogy a Trump-adminisztráció több segélyszervezettel kapcsolatban azt látta: ezek a nagy, jórészt önállóan működő szervezetek talán hasznos munkát végeznek nemzetközileg, ám az is lehet, hogy nem. Trumpék azért kezdték leállítani ezeket, mert egyszerűen nem tudták, hogyan költik el az amerikai adófizetők pénzét. Magyarországon is hasonló a helyzet ezen a téren: konkrét országoknak konkrét helyzetekben segítenek, ugyanis el kell magyarázni a magyar adófizetőknek, hogy mire költik a támogatási pénzt, és így ezt megtehetik – mondta.
Az arra vonatkozó kérdésre, hogy a magyar stratégia szempontjából hogyan értékelhető a brexit példája, a politikai igazgató közölte: Magyarország szempontjából „kritikus fontosságú, sőt esszenciális”, hogy bent legyünk az EU-ban, ugyanis másképp nem férnénk hozzá a közös piachoz. Szerinte a nemzetközi beruházókkal való kapcsolatban nem elég „ütőkártyának” annyi, hogy „van 10 millió vásárlónk, gyere ide”.
Szerinte Magyarország azt tudja ajánlani a befektetőknek, hogy alacsony adók vannak, a magyar egy jóléti társadalom, és képzettek, ambiciózusak a magyar emberek, azonban úgy lesz vonzó az általunk nyújtott ajánlat, hogyha az Unió piacának a része vagyunk. Emellett azonban nem engedhetjük meg az EU-nak, hogy tovább centralizálja a hatalmat, és védenünk kell azt, hogy a Magyarországról szóló döntések Budapesten szülessenek meg.
