Rácz András a kárpátaljai magyar haláláról: Keveset tudunk, ideje volna a higgadtságnak

Rácz András is megszólalt annak a kárpátaljai férfinak, Sebestyén Istvánnak a halálával kapcsolatban, akiről azt írta a kormánypárti Mandiner, hogy toborzótisztek „verték agyon”, bár ezt az ukrán fegyveres erők tagadták.

Az Oroszország-szakértő elsősorban higgadtságra int, mert az üggyel kapcsolatban kevés tény áll a rendelkezésünkre, de véleményét öt pontból álló Facebook-posztban is kifejtette. A lényeg:

1. Nincs olyan, hogy „kényszersorozás”.
2. Az ukrajnai mozgósítási rendszer rengeteg problémával küzd, szervezeti és személyzeti oldalról egyaránt.
3. Nagyon kevés biztosat lehet arról tudni, hogy pontosan mi, hogyan és milyen sorrendben történt Sebestyén Józseffel.
4. Két olyan elsődleges forrásunk van, ami alapján Sebestyénnek a kiképzés során komoly egészségi problémái voltak.
5. Kérdés, hogy mi az, amit ebben a helyzetben tenni lehet.

Rácz rámutatott, hogy az Orbán Viktorék és a Fidesz-sajtó által is használt „kényszersorozás” kifejezés félrevezető, mivel Ukrajnában mozgósítás van hadiállapot idején, nem sorozás. A sorkatonaságot Ukrajna 2013-ban megszüntette. A kifejezés ráadásul tautológia, hiszen a sorozás lényege maga a kényszer.

Ezzel együtt az ukrán TCK (hadkiegészítő parancsnokság) működése számos visszaélés forrása, különösen Kárpátalján és Odeszában, folytatta Rácz, mert a szervezet gyakran erőszakos, nem követi a szabályokat, és korrupciógyanús ügyek is felmerülnek. Hozzátette azt is, hogy az adatok frissítése és a behívók elfogadása kötelező, és aki ezt elmulasztja, törvénysértést követ el, és letartóztatásra számíthat.

Rácz megjegyezte, hogy a videókon általában látható utcai „elhurcolás” ezekhez az esetekhez köthető, nem önkényes akciókról van szó – legalábbis papíron, az azonban egyre gyakoribb, hogy a behívót csak utólag állítják ki.

A biztonságpolitikai szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy az eset körülményei zavarosak, a források pedig ellentmondásosak. Két videón is látható, hogy Sebestyén súlyos állapotban, fájdalmakkal küzd, mégsem kap orvosi segítséget. Később ugyan magától ment be a beregszászi kórházba, de ott már nem tudták megmenteni. A halál okát hivatalosan tüdőembóliában jelölték meg, de a boncolás részletei ismeretlenek. A verésről szóló állítások nem bizonyítottak, és a Mandiner cikkeire – amelyek forrásai nem átláthatók – érdemes fenntartással tekinteni – írta Rácz András.

A tragikus esetet követően többféle teendő is lehetséges – olvasható a szakértő bejegyzésében. Egyrészt Sebestyénnek magyar állami és civil segítséget is lehet biztosítani, ha erre igényt tartanak, másrész fontos lenne feltárni az igazságot egy független vizsgálat keretében, megnevezve a felelősöket, hogy a hasonló eseteket elkerüljék. Harmadszor elengedhetetlen, hogy a kiképzésekre csak valóban alkalmas embereket küldjenek, a súlyos állapotban lévőket pedig azonnal kezeljék, így mindenképpen javítani kell az ukrán katonai orvosi szűrést.