Gyengén muzsikált megint a bolti kiskereskedelem
A KSH friss jelentése szerint
- 2025. májusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 2,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
Áprilisban még 5 százalékos volt a növekedés, igaz, előtte márciusban meg csak 0,4, viszont februárban 3,3, januárban pedig 4,7 százalékkal haladta meg az előző évit az adat.
- A 2,1 százalékos átlagos éves növekedésen belül az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben 0,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,0 százalékkal bővült, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,1 százalékkal mérséklődött az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Ezen belül az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer-jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,1 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,0 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszer-kiskereskedelemben az eladások volumene az iparcikkjellegű vegyes üzletekben 9,1, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 7,2, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 3,6, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 1,0, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 0,4 százalékkal nőtt, a használtcikk-üzletekben 2,5 százalékkal csökkent.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,1 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 4,8 százalékkal emelkedett.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 1,1 százalékkal mérséklődött.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek volumene lényegében nem változott.
2025. májusban a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,3 százalékkal maradt el az előző havitól. Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1691 milliárd forintot ért el. Az országos kiskereskedelmi forgalom 50 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 14 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.
2025. január–májusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,1 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,7 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.
Az OKSZ így reagált
Kimúlt az árrésstophatás a kiskereskedelmi forgalomból – kommentálta a friss KSH-adatokat az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Szerintük, ahogyan az várható volt, a lakosság kereslete az áprilisi alig mérhető meglódulás után visszatért az év/év 3 százalék alatti tartományba, oda, ahol februárban és márciusban a felívelő infláció volt, és a fogyasztói elbizonytalanodást erősítő kormányzati beavatkozáshatásra (Árrésstop) sor került. Az áprilisi felfutás rövid életűnek bizonyult, mert az árrésstopos termékek fogyasztása árrugalmatlan, ezen kívül nem tárolhatók sokáig, így a nagy bevásárlásokat szükségszerűen a kereslet visszafogása követi. Ezen az sem segített, hogy a kormány az utolsó percig lebegtette az eredetileg tervezett május végi kivezetés-lehetőséget, azaz a „vásároljunk be még egyszer utoljára olcsón” érzés sem működött.
Az árrésstop káros hatásai ugyanakkor lassan élesednek:
- a beszállítók árnyomása erősödik. A fogyasztói árak ebből származó emelkedését a kereskedelem nem képes egyedül megfékezni. Az OKSZ fenntartja, hogy az áremelések visszaszorításához a teljes ellátási lánc együttműködésére van szükség.
- A kereskedelemben a beruházások számottevően elmaradnak a korábbi szintektől, amire a kormány ráerősített a plázastop szigorításáról szóló piacellenes elképzelés felvetésével is.
Az OKSZ úgy véli, hogy az ipari termelés és a beruházások visszaesése mellett, súlyos aszálykárok közepette a GDP egyetlen érdemi motorja a lakossági fogyasztás lehetne, ez azonban a kiskereskedelmi különadóval együtt 31,5 százalékos áfa mellett a vásárlók elbizonytalanodását hozó intézkedésekkel kiegészülve nem lehetséges.
Írtuk, hogy az árrésstop ellenére is voltak áremelkedések, azaz nem feltétlenül jártak jól a vevők. Ahogy azzal sem feltétlenül nyernek a vásárlók, ha a plázastopot szigorítják.
