Káli ősanya szülte Manust, az első cigány férfit
Egykor régen, amikor a cigányoknak szárnyaik voltak, madárként szálltak egyik helyről a másikra, lételemük volt a szabadság. Idővel aztán letelepedtek, elkényelmesedtek, szárnyaik helyett kezek nőttek, és többé képtelenek voltak a repülésre. Lélekben azonban megmaradtak madárnak, szabadon szárnyalnak hegyre fel és völgybe le.
Nem tudjuk, mennyire ősi ez az „eredettörténet” – mindenesetre első változatát Bartos Tibor Sosem volt cigányország mesekönyvében olvashatjuk –, azt azonban látjuk már, hogy mennyire szövi át a legújabb kori, tudatos mítoszteremtés szándéka. A cigányság nem rendelkezett írásbeliséggel, a hagyományok, a történetek szájról szájra maradtak fenn, ami nagyban megnehezíti a jelen kutatóinak munkáját. Kizárólag a népi kultúrát tekintve nemigen ismerünk olyan történetet, amelyet kifejezetten valamiféle „ősi” cigány eredetmondának tekinthetünk. Írott szó híján a legrégibb tudás talán kikophatott a köztudatból, vagy ma már azonosíthatatlanul beleolvadt az új mesékbe.
Ami a belátható múltat illeti, ismert volt az indiai eredet, léteztek erre különböző elméletek, de maguk a hétköznapi cigány emberek nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel
– mondja a 24.hu-nak Szuhay Péter.
Káli, az ősanya
A XX. század második felében, ezen belül is főként a ’70-es években jelent meg kifejezett roma értelmiségi törekvésként a roma nemzet fogalma, és kezdték megfogalmazni a roma nemzeti kultúrát, ezen belül jelentek meg a mitikus eredettörténetek is. Ilyen például Péli Tamás 1983-as, a Tiszadobi Gyermekváros számára festett, Születés című pannója. A monumentális, 43 négyzetméteres alkotás a cigányok magyarországi történetét foglalja össze, középpontjában a művész által elképzelt roma eredetmítosszal:
Körülötte megjelennek a jellegzetes vagy annak vélt roma foglalkozások, a magyar történelemben játszott szerepük Rákóczitól a II. világháborús népirtásig, az alakokban pedig olyan, kortárs értelmiségiek és művészek, mint például Choli Daróczi József, Lakatos Menyhért, Kovács József Hontalan, Fátyol Tivadar, Szentandrássy István vagy maga az alkotó, Péli Tamás.
