Még a napszemüveg mögé is beláthattak a Pride résztvevőit megfigyelő kamerák

Hiába próbálta ellehetetleníteni a kormány a Budapest Büszkeség (Budapest Pride) menetet, június 28-án minden idők egyik legnagyobb magyarországi jogegyenlőségi felvonulása zajlott le a fővárosban. Habár a rendőrség nem kommunikált adatokat a résztvevők számáról, a szervezők 200 ezres tömegről beszélnek. Az, hogy a rendfenntartó szervek nem mondanak semmit a tömeg méretéről, Frész Ferenc kiberbiztonsági kutató szerint azért furcsa, mert

az ideiglenesen kihelyezett, arcfelismerő rendszerrel ellátott kamerák alapképességei közé tartozik a résztvevők számának meghatározása,

amire szükség is van a tömegirányításhoz.

A szakértő szerint ugyanakkor közel sem ez a legnagyobb probléma, sokkal inkább az, hogy a rendőrség által alkalmazott megfigyelőrendszerek olyan technológiával vannak felszerelve, mely az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó törvénye, az AI Act szerint minimum a kiemelt kockázatú, de inkább a tiltott kategóriába tartozik.

A kibervédelmi központ korábbi vezetője lapunknak elmondta, milyen kamerákat használt a rendőrség, milyen képességekkel bírhatnak ezen eszközök, illetve azt is, miért visszás ezek alkalmazása.