Krakkó polgármestere egy dolgot tanácsolna Karácsony Gergelynek

Minden városlakó érzi ezeknek a hatását a mindennapi életben – fogalmazott Aleksander Miszalski a nyitóbeszédében az idén Krakkóban megrendezett Cities Forumon. Az Európai Bizottság által kétévente szervezett találkozón – amelyeken városok, döntéshozók és szakértők vitatják meg az Európai Unió városfejlesztési politikáját és kihívásait – a krakkói polgármester ezt annak kapcsán mondta, hogy a városi projektek nemcsak dokumentumok formájában, hanem a mindennapokban, a város lakosainak tapasztalataiban is jelen vannak. A városvezetővel az eseményen találkoztunk, majd írásban válaszolt lapunk kérdéseire.

Hogyan kapcsolódik Krakkó a magyar városokhoz vagy a V4-ekhez? Vannak-e konkrét Krakkó-Budapest tervek a jövőre nézve ?

2017 júniusában a Krakkó és Budapest közötti együttműködés hivatalosan is megerősödött az új testvérvárosi megállapodás aláírásával, amely a 2005-ben kezdeményezett, hosszú ideje tartó partnerségre épül. Az eredeti partnerségi megállapodás a két város közötti együttműködés kulcsfontosságú területeit határozta meg, a kultúrára, az örökségvédelemre, a város népszerűsítésére összpontosítva. A kapcsolat folyamatos fejlődését jelentősen elősegítette Krakkó VII. és XVI. kerületének, valamint Budapest XVI. kerületének különösen aktív szerepvállalása. A testvérvárosi partnerség hivatalossá tétele tükrözi a kölcsönös elkötelezettséget a kapcsolatok elmélyítése és az együttműködés kiterjesztése iránt a helyi közösségek és az intézmények szintjén is. Emellett Budapesten aktív lengyel nemzeti kisebbség él, ami tovább gazdagítja a két város közötti kulturális kapcsolatokat.

A megújult partnerség a Krakkót és Budapestet összekötő tartós barátság és közös értékek bizonyítéka.

Hogyan birkózik meg Krakkó a turizmus növekedésével, és hogyan tudja közben védeni a saját történelmi örökségét? Milyen tanulságokat vonhatnának le a magyar városok Krakkó várospolitikájából?

Lengyelország egyik legfontosabb idegenforgalmi központjaként Krakkó aktívan törekszik a turizmus fenntartható kezelésére, miközben megvédi saját, gazdag kulturális örökségét. A legfontosabb stratégiai dokumentum Krakkó 2021–2028 közötti időszakra vonatkozó fenntartható turizmuspolitikája. A dokumentum a koronavírus-járvány okozta válságra válaszul készült, és a turizmus újjáépítése a célja oly módon, hogy a környezetre és a helyi közösségre gyakorolt negatív hatások a lehető legkisebbek legyenek. A feltevések számos különböző tevékenységben tükröződnek, ilyen például a „Respect Kraków” kezdeményezés. Ennek célja a turisták felelős hozzáállásra bírása, a tudatosság növelése, valamint a kulturális örökség és a helyi közösség iránti tisztelet ösztönzése révén. Vannak továbbá olyan „városi segítők”, akiknek a feladata egyes központi negyedekben a szabályok és az előírások megismertetése, az ezekre való emlékeztetés, valamint az információnyújtás. Egy bizottság mindeközben azon dolgozik, hogy olyan stratégiákat dolgozzon ki, amelyek összeegyeztetik az éjszakai élet és a lakosok igényeit. 2019 óta Krakkó egy örökségkezelő központtal is rendelkezik, amelyet az UNESCO által védett területen az örökség védelmére és a rendezvények minőségének javítására hoztak létre. A csapat arra is törekszik, hogy a városközpontot „megnyugtassa” azáltal, hogy egyes rendezvényeket más városrészekbe helyez át. A Wesoła történelmi városrészben, egy egykori egyetemi kórház területén egy olyan nyitott kulturális teret hozunk létre, amely a turistákat és mindenek előtt a város lakóit szolgálja.

Ez jó példa lehet a Krakkóhoz hasonló történelmi központokkal rendelkező magyar városok számára is.

A projekt teszteli, hogy miként lehet támogatni a városi örökséget és a lakók mindennapi életét a 21. században. Egy másik kérdés a volt szocialista mintavárosnak épült Nowa Huta története, amely ma Krakkó egyik legnagyobb kerülete. A városrész egykori célja a kommunista társadalmi kísérleten keresztül a – nagyrészt a hagyományos dél-lengyelországi vidéki környezetükből kiszakított – fiatalok letelepítése volt. Ma viszont már az egyik legvonzóbb, legzöldebb kerületnek számít, így az esete minden bizonnyal inspirációval szolgálhat más, szocialista örökséggel és építészettel rendelkező városok számára.

Hogyan ösztönzi a város a turizmust a kevésbé ismert városrészekbe? Vannak esetleg ilyen téren magyarországi együttműködések?