Tudta nélkül segítette a szovjet űrprogramot Őry Huba, a magyar űrkutatás elfeledett zsenije
A Magyarország hírnevét öregbítő művészek, tudósok, mérnökök jó része a jelenlegi határainkon túl, Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon teljesedett ki: többek közt az ő pályaívüket mutatja be az Ismeretlen magyarok címet viselő sorozatunk, amelynek mai epizódjában az űrkutatás, illetve a polgári és katonai repülés történetében egyaránt fontos részt vállaló Őry Huba (1927–2015) életét mutatjuk be.
Az Aradon egy banktisztviselőként dolgozó egykori tartalékos hadnagy, valamint egy német hivatalnokcsaládból származó hölgy harmadik fiaként született Őry már gyerekkorában megkapta azokat az alapokat, amik később elindították a siker útján: annak ellenére, hogy a harmincas években Romániában egyre erősödtek a nacionalista hangok, az iskolában, valamint a különórákon románul, magyarul, németül, franciául, illetve latinul egyaránt megtanult.
A család 1941-ben a Partiumból a Magyarországhoz visszacsatolt Munkácsra költözött, ahol a fiatal fiú figyelme egyre inkább a matematika, illetve a repülés felé fordult.
Bár technikai érdeklődésem sokirányú volt, a repülés minden másnál erősebben lelkesített. Ennek az a szomorú kiindulópontja, hogy a hódító hitleri hadsereg jugoszláviai hadjárata idején Aradot német légi támaszpontként használták, és mi a repülőtér közelében laktunk. A munkácsi iskolát sokkal könnyebbnek tartottam, (…) így szűkre szabott szabadidőmben repülőgépmodelleket, villanymotoros kishajókat építettem. Fokozatosan kialakult bennem a matematika szeretete, ugyanakkor csodálattal szemléltem az akkor még viszonylag új repülés eredményeit. Világossá vált számomra, hogy tanulmányaimat a repülőgépekkel kapcsolatban álló területen szeretném folytatni. (…) Arról álmodoztam, hogy Brémában szeretnék dolgozni a Focke–Wulf cégnél
– derül ki a Természet Világa vele készített interjújából.
A gyermekkori álom később valósággá is vált, de ne szaladjunk ennyire előre: Őry karrierje ugyanis – a második világháború, a családi háttér, illetve a Rákosi-korszak következtében – meglepően rázósan indult, majd szerencsés fordulatokon és hibákon keresztül jutott el odáig, hogy a magyar hírszerzés az egyik legfontosabb katonai, illetve űripari információforrásként tekintett rá.
