azkomgec logo
azkomgec.hu
azkomgec logo
azkomgec.hu
Főoldal / Ezt a magyar fejlesztést teszteli majd Kapu Tibor az űrmisszió során

Ezt a magyar fejlesztést teszteli majd Kapu Tibor az űrmisszió során

2 megtekintés
Tech ax-4 hunor kapu tibor nyomkövetés szenzor
Ezt a magyar fejlesztést teszteli majd Kapu Tibor az űrmisszió során

Kapu Tibor új nyomkövetési módszert vizsgál a HUNOR program keretében a magyar űrmisszió során: a szenzorokat a gyógyászatban, a robotikában és a videójátékokban is alkalmazzák majd – írja a HUN-REN Kommunikációs Főosztálya.

A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kísérletének eredménye hasznos lehet az űrbeli navigációban, űreszközök együttes koordinálásában, dokkoláskor, valamint a karbantartási munkálatok elvégzésekor is. 

A HUNOR IMU-DRS (IMU – Dead Reckoning in Space) kísérlete során a navigációt vizsgálják a súlytalanságban, kizárólag gyorsulásmérő és giroszkóp szenzorok által szolgáltatott adatok alapján. Mivel a mérőeszközöket földi gravitációs körülmények között gyártják és tesztelik, ezért a navigáción túl a programban nagy jelentősége van annak, hogy az adatokat szolgáltató szenzorok súlytalanságban tanúsított viselkedését jellemezhessék. A súlytalanság előnye a földfelszíni körülményekhez képest, hogy a gravitáció által okozott látens gyorsulást nem kell kiszűrni a mérésekből, a műszerek valódi gyorsulást mutatnak, ez pedig nagyban segíti a pontosabb navigációt.

A feladat technikai hátterét egy mobileszköz és egy, speciálisan erre a célra fejlesztett alkalmazás biztosítja. A kísérlet első fázisában az űrhajós a mobileszközzel a kezében különböző mozdulatsorokat végez, a kifejlesztett alkalmazás pedig eltárolja a mozgás alatt keletkező mérési adatokat.

Az adatokat ezt követően a Földre sugározzák, hogy kiértékelhessék, elemezhessék őket. A második fázisban pedig megkíséreljük a mobileszköz által leírt pályákat rekonstruálni

– mondta Kornyik Miklós, a projekt vezetője, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársa.

A kutatás az űreszközök rövid és középtávú tájékozódásában segíthet, valamint a Nemzetközi Űrállomás szempontjából is hasznos lehet. A Föld körüli pályán túli alkalmazás mellett más bolygók felderítésében is hasznunkra válhat az algoritmus, illetve az algoritmus által megtámogatott tájékozódás, mivel a Holdon vagy a Marson nincsenek műholdas GPS berendezések, így a tájékozódást valamilyen más módon kell végrehajtanunk, tette hozzá a projektvezető. A kutatás folytatásaként egy miniatűr űrdrónt szeretnének felküldeni, amely képes kézi és automata irányításra is. Ezek a drónok az űrállomás körüli karbantartási munkálatok felderítésében és elvégzésében nyújthatnak segítséget.

Kapcsolódó cikkek