Munkácsy egy szegény embernek levest adó kislányt mutató képe került a festő békéscsabai múzeumába

Munkácsy Mihály (1844–1900) Egy tál meleg leves című alkotásával gyarapodott a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum állandó kiállítása. A vélhetően 1873-ban készült festményt pénteken zárt körben mutatták be az intézményben – írta az MTI.

Gyarmati Gabriella, a múzeum művészettörténésze elmondta: a festményt tartós kölcsönbe kapták a szegedi Móra Ferenc Múzeumtól, ahová egy magyarországi magángyűjtő kollekciójából került.

A festmény fontosságát a szakember azzal magyarázta, hogy az ma is kiváló állapotú, restaurálás nyomait nem hordozza, azaz a kép teljes felületén ma is Munkácsy Mihály ecsetvonásait láthatjuk, ami ritkaságnak számít.

Az alkotásról egy tanulmányfotó már korábban is a múzeum birtokában volt – jegyezte meg.

A szakember megjegyezte: további kapcsolatot jelent a festmény és Békéscsaba között a mű főalakja, egy kislány, akinek alakjához Munkácsy a Csabát egy betyártámadás miatt nem sokkal korábban elhagyó nagybátyja, Steiner (Kövi) Jakab lányát, Kövi Etelkát választotta.

Az Egy tál meleg leves című festményen egyszerű környezetben játszódó, anekdotikus hangvételű jeleneten egy jó cselekedetet ábrázol: egy leányka egy tányér ételt készül épp átadni egy mezítlábas, botra támaszkodó szegény embernek. A gyermek a tekintetét a tányérra szegezi, koncentrál, annak tartalmát próbálja óvni.

A férfi figurájában a festő által Éjjeli kalandoroknak nevezett kép, az Éjjeli csavargók főalakját látjuk viszont. Összetéveszthetetlen karakterét és jellegzetes öltözékét, a posztószűrt a festményt előkészítő, a Munkácsy Mihály Múzeumban őrzött tanulmányfotóról, illetve a Pákh Imre gyűjteményét gazdagító olajvázlatról is ismerjük.

A háttér sötétjébe a festő egy világos foltot helyezett: egy ablaknyíláson engedi be a komor helyiségbe a fénylő sugarak által jelképezett reményt, épp úgy, ahogyan a Siralomház című kompozíción is tette.

Gyarmati Gabriella hozzátette: az Egy tál meleg leves festésmódja jól példázza Munkácsy munkamódszerét, amely oly nagy hatást váltott ki a korabeli kritikusokból, műpártolókból és közönségből egyaránt. A művész festéstechnikájának lényege az volt, hogy a vastagon felhordott festékréteget lendületes ecsetjárással, nagyvonalú gesztusokkal alakította.

A pénteki zártkörű bemutató után Zalán Tibor Idegenek és ismerősök című, Munkácsy Mihály és Jókai Mór képzelt párizsi találkozásáról szóló drámáját játsszák el a múzeumban a Békéscsabai Jókai Színház művészei.