azkomgec logo
azkomgec.hu
azkomgec logo
azkomgec.hu
Főoldal / „Háborúban ölni semmivel sem jobb, mint a közönséges gyilkosság” – milliókért kelhet el Einstein levele

„Háborúban ölni semmivel sem jobb, mint a közönséges gyilkosság” – milliókért kelhet el Einstein levele

1 megtekintés
Tudomány albert einstein atombomba atomfegyver einstein hidegháború háború japán második világháború történelem
„Háborúban ölni semmivel sem jobb, mint a közönséges gyilkosság” – milliókért kelhet el Einstein levele

Elárverezik Albert Einstein egyik 1952-ben, egy japán folyóirat számára írt levelét – számol be róla a Live Science. Az atombombaprojektben való részvételemről című dokumentumban a legendás fizikus a globális nukleáris fegyverkezési versenyről értekezett, miután egy szerkesztő arra kérte, védje meg a második világháború alatti amerikai atomfegyverprogram iránti támogatását.

Einstein közvetlenül nem vett részt a bomba kifejlesztésében, de 1939 augusztusában Szilárd Leóval együtt levélben figyelmeztette Franklin D. Rooseveltet arra, hogy Adolf Hitler és a náci Németország közel áll a pusztító erejű fegyver megalkotásához. Az elnök ezt követően indította el a Robert Oppenheimer vezette Manhattan tervet, a híres levél egyik példányát tavaly bocsátották árverésre.

Einstein egész életében pacifista volt, és később megbánta, hogy hozzájárult az amerikai atombomba létrehozásához, majd bevetéséhez. Élete végén Rooseveltnek írt levelében ezt nevezte egyetlen nagy hibájának.

Úgy vélem, háborúban ölni semmivel sem jobb, mint a közönséges gyilkosság

– írta 1952-es üzenetében.

A levelet árverésre bocsátó Bonhams szerint a szöveg Einstein régi barátja, a Kajzó magazint szerkesztő Hara Kacu számára készült, az újságíró a második világháború után több levelet is küldött a tudósnak. Hara egy alkalommal az után érdeklődött, hogy a fizikus miért működött közre az atombomba gyártásában, amikor tisztában volt annak pusztító erejével?

1945 augusztusában Amerika Hirosimára és Nagaszakira is atombombát dobott, ami végül hozzájárult a japán kapitulációhoz és a világháború lezárásához. Úgy tűnik, hét évvel a támadások után Einsteint érzékenyen érintette egy japán polgár érdeklődése. „Tisztában voltam azzal, hogy ezek a kísérletek sikeresség esetén rettenetes veszélyt jelentenek majd az egész emberiségre. De nem láttam más kiutat” – válaszolta a tudós, hozzátéve:

a német fenyegetés túlságosan súlyosnak tűnt ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyja azt.

Einstein a háború radikális megszüntetése mellett érvelt, példaként hozva fel Mahátma Gandhit, akit a korszak legnagyobb politikai zsenijének nevezett.

Hara 1952-ben publikálta a levelet eredeti német nyelven, japán fordítással. A most eladásra kínált dokumentum az első angol nyelvű változat, amelyet 1953-ban fordított le Herbert Jehle elméleti fizikus. A papír alján az eredeti szerző aláírása látható, a szövegben emellett néhány ceruzával írt javítás is kivehető. A szöveg ezen verziója a Society for Social Responsibility in Science hírlevelében jelent meg.

Az árverés június 24-én zárul, a dokumentum várhatóan 100–150 ezer dollárért (mintegy 35,2–52,8) millió forintért kelhet el.

Kapcsolódó cikkek