Elúszóban van a párizsi klímaegyezmény
Az ENSZ kutatói új tanulmányukban arra figyelmeztettek, hogy a világ kritikus ponthoz érkezett a felmelegedés 1,5 Celsius-fokban történő korlátozását tekintve – írja az MTI. A több mint 60 szakértőből álló csoport átfogó képet rajzolt az éghajlat jelenlegi állapotáról, valamint meghatározta, hogy mekkora része van a klímaváltozás jelenségeiben az ember okozta tényezőknek.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbbi átfogó jelentését 2023-ban véglegesítette, a következő 2028-ban érkezik. A köztes időben a szervezet tudósai különféle frissítéseket tesznek közzé.
A párizsi klímaegyezményben az emberiség célul tűzte ki, hogy a század végére az iparosodás előtti időkhöz képest lehetőleg 1,5 fokban korlátozza a felmelegedés mértékét. A mostani publikáció alapján ennek eléréséhez 2025 elejétől 130 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátás esetén 50 százalékos esélyünk van.
A kibocsátás jelentős csökkentése nélkül tehát a világ képtelen lesz megakadályozni, hogy a felmelegedés meghaladja a veszélyes küszöbértéket, ami a szélsőséges időjárási események, éghajlatváltozáshoz köthető katasztrófák számának növekedéséhez vezet. Kilenc éven belül akár az 1,6 vagy 1,7 Celsius-fokos felmelegedést is túlléphetjük, ami még inkább fokozza a hatásokat.
„Bármilyen intézkedés esetén nagyon nagy az esélye annak, hogy elérjük, illetve meg is haladjuk az 1,5 fokos, sőt még magasabb felmelegedési szintet” – mondta Joeri Rogelj, a Grantham Intézet kutatási igazgatója. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kibocsátás csökkentése a következő évtizedben még mindig alapvetően megváltoztathatja a felmelegedés ütemét, és korlátozhatja, hogy hány Celsius-fokkal haladja meg a világ a küszöbértéket.
Rossz irányba haladunk
Piers Forster, a Leedsi Egyetem klímafizika professzora és az IPCC tagja szerint az aktuális jelentés rávilágít arra, hogy a klímapolitika és az éghajlatvédelmi intézkedések üteme nem tart lépést azzal, amire az egyre növekvő hatások kezeléséhez szükség van.
Mint hozzátette: azt reméltük, hogy mostanra a szén-dioxid-kibocsátás szintje kezd megfordulni, ám sajnos ez nem következett be, ehelyett a kibocsátás évről-évre nőtt, és az eddigi legmagasabb szinten maradt.
A publikáció alapján 2024-ben a megfigyelt globális felszíni hőmérséklet-emelkedés mintegy 1,52 Celsius-fokos volt, amelyből 1,36 Celsius-fok az emberi tevékenységből adódó üvegházhatású gázok kibocsátásából fakadt.
Bár a globális átlaghőmérséklet első alkalommal haladta meg az 1,5 Celsius-fokot, ez önmagában még nem jelenti a párizsi klímaegyezmény megszegését, mert ahhoz a globális átlaghőmérsékletnek több évtizeden keresztül kellene túllépnie a határt. A becslések szerint 2015 és 2024 között a hőmérséklet mintegy 1,24 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az iparosodás előtti időkben, ebből 1,22 Celsius-fokos növekedést az emberi tevékenység okozott.
A jelentés azt is megállapította, hogy az emberi tevékenység hatással van a Föld energiaegyensúlyára, mivel az óceánok a többlethő mintegy 91 százalékát tárolják, ami az éghajlati rendszer minden elemében káros változásokat idéz elő, beleértve a tengerszint emelkedését, az óceánok felmelegedését, a jég és a permafroszt olvadását. 2019 és 2024 között a globális átlagos tengerszint mintegy 26 mm-rel emelkedett, ami több mint kétszerese az ezredforduló óta megfigyelt hosszú távú, évi 1,8 mm-es ütemnek.
Rogelj hangsúlyozta, hogy a következő évtizedben a kibocsátások határozzák meg, hogy milyen gyorsan érjük el az 1,5 Celsius-fokos felmelegedést. „Gyorsan csökkenteni kell a kibocsátást, hogy teljesíteni tudjuk a párizsi megállapodásban foglalt éghajlati célokat” – emelte ki.
