Így verik át a pácienseket és az államot: a „Szemerey-trükk” ismert módszer a kártérítést elbliccelő orvosoknál

László Erika történetét még áprilisban mutattuk be. Az orvosi műhibával indult eset azért is közérdekű, mert feketén-fehéren jelzi, hogyha egy orvos nem akarja kifizetni azt a kártérítést, amelyet jogerősen megítélt a bíróság, akkor elég némi rafinéria és ügyvédi segítség ahhoz, hogy a megállapított kompenzációt ne kelljen leszurkolnia.

Az eset sajnos nem egyedi, más kártérítési bliccelő orvos is ténykedik Magyarországon, de erre még visszatérünk, először idézzük fel röviden Erika történetét.

László Erika 2008-ban ment el szemplasztikaműtétre Szemerey Balázs Istvánhoz, miután egy biciklibaleset után az egyik szemhéja megtörött és „csúnyán lekanyarodott.” A műtét rosszul sikerült, szövődmények alakultak ki, több sikertelen helyreállító műtét következett, majd – mivel Szemerey nem vállalta a felelősséget – pereskedés. A bíróság végül jogerősen megállapította, hogy plasztikai sebészként Szemerey Balázs István többszörösen hibázott, ezért közel 14 millió forint kártérítésre ítélte. Az orvos azonban úgy döntött, hogy nem fizet, ezért a perben alperesként szereplő cégét „eladta” egy, a szerbiai Horgos szegénytelepén élő, félanalfabéta asszonynak, aki azt állította találkozásunk alkalmával, hogy nem is ismeri Szemereyt, amúgy sem lett volna pénze megvásárolni a céget, hiszen olykor még kenyérre sem futja.

A dokumentumok alapján egy zalaegerszegi ügyvéd ellenjegyezte az adásvételt, így a bíróság 2019 őszén hiába hozott jogerős ítéletet a kártérítési ügyben, addigra már nem Szemerey Balázs István volt a tulajdonos, hanem a lényegében nincstelen horgosi asszony, akin lehetetlenség lett volna bármit behajtani. Szemerey korábbi cége (a Mediburg Kft.) egy angyalföldi cégtemetőben landolt, azóta már fel is számolták, ahogy a Lehel utcai székhelyre átjelentett több száz más vállalkozást is.

Mintha mi sem történt volna

Szemerey a rendelkezésre álló információk alapján ugyanabban a rendelőben dolgozik, mint korábban: annyi csak a különbség, hogy most már nem a saját cége keretei közt, hanem egy 88 éves budaörsi férfi vállalkozása alatt. A megítélt kártérítést a mai napig nem fizette ki – kúriai döntés ide vagy oda. Amikor telefonon elértük korábbi cikkünkhöz, az esetet nem cáfolva mentette ki magát, majd letette a telefont, s az ügyet érdemben nem kommentálta akkor sem, amikor írásban tettük fel neki a kérdéseinket.

László Erika számos feljelentést tett az ügyben, próbált hozzájutni a megítélt kártérítéshez, jogorvoslatot kért: mindhiába, az ügyészség és a rendőrség semmi érdemit nem tudott felmutatni az ügyben.

Azaz egy régi trükkel – lényegében a cégfantomizációval – ki lehetett kerülni a jogerős kártérítési ítélet következményeit. Ez a Szemerey-ügy lehangoló üzenete.

Az eset ugyanakkor túlmutatva önmagán több kérdést is felvet.

• Hogyan egyeztethető össze az orvosi munka morális minimumával, ha egy olyan doktor tovább dolgozhat, aki cégfantomizációval akarja kikerülni a bírósági ítéletet?
• Hogyan bízhat meg egy ilyen orvosban akármelyik páciens? Mi a biztosíték arra, hogy egy következő esetnél nem kerüli ki ugyanígy a fizetési kötelezettséget?
• Mit tehet az, aki Erikához hasonló helyzetbe kerül?
• Egyáltalán: mennyire egyedi eset az övé? Más orvosok is alkalmazzák Szemerey trükkjét, hogy megszabaduljanak a kártérítés súlyától?

Haláleset történt, ám a háziorvos nem fizet, inkább trükközik

A fenti kérdésekkel kerestünk fel egy olyan ügyvédet, akinek az orvosi kártérítési esetek az egyik szakterülete: Petrássy Miklós közel 20 éve foglalkozik – a többi közt – műhibaperekkel.