Irán a 80-as évek óta nem szenvedett ekkora csapást
Az 1980-as évek iráni-iraki háborúja óta nem volt példa arra, hogy Irán egyetlen nap alatt ilyen pusztító csapássorozatot szenvedjen el.
A Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni terrortámadását megelőzően a két ország közötti feszültséget titkos műveletek, kibertámadások és alkalmi, célzott csapások jellemezték: ezek közül Teherán néhányat Izraelnek, másokat pedig az Egyesült Államoknak tulajdonított.
Mohsen Fakhrizadeh, akit az iráni atomprogram ötletgazdájának tartanak, Teherántól keletre utazott az autójában, amikor 2020 novemberében agyonlőtték. Néhány hónappal korábban Kaszem Szoleimáni, a Forradalmi Gárda al-Kudsz erőinek vezetője egy Donald Trump elnök által elrendelt amerikai légicsapásban halt meg a bagdadi nemzetközi repülőtéren.
Ugyanebben az évben robbanás rázta meg a natanzi nukleáris létesítményben az urándúsításhoz használt gépek összeszerelésére használt épületet.
A feszültségek tavaly torkollottak először nyílt konfrontációba. 2024 áprilisában Izrael légicsapást mért a damaszkuszi iráni nagykövetségre, és megölte Mohammad Reza Zahed iráni vezérőrnagyot. Válaszul Irán ballisztikus rakétákkal, drónokkal és cirkálórakétákkal vette célba Izraelt, de a vaskupola légvédelmi-rendszer ezeket hatástalanította. Tavaly októberben Irán még súlyosabb, az eddigi legnagyobb ballisztikus rakétatámadást indította Izrael ellen, válaszul a Hezbollah vezetőjének, Hasszán Naszrallahnak és a Hamász egyik vezetőjének, Iszmáíl Hanijének a meggyilkolására. Hanije Teheránban vett részt az új iráni elnök beiktatásán, amikor likvidálták. Ez rövid időre totális háborúval fenyegetett a két hatalom között, végül a feszültségek csillapodtak.
Izrael az IDF közlése szerint 200 vadászrepülőgépet vetett be a támadás során, több mint 330 bombát dobott le 100 különböző célpontra országszerte.
(CNN)
