Lebontottak egy védelmet érdemlő svábhegyi villát, amit korábban államfői rezidenciává alakítottak volna
2024 őszén járta végig a hír a sajtót, hogy a korábban a pénzügyminiszteri posztot betöltő, ma már a Magyar Nemzeti Bank élén álló Varga Mihály egykori kollégiumi szobatársa, Szabó Zoltán Garage Ingatlanfejlesztő Kft. nevű cégével megvásárolta a Svábhegy azon villáját, amit korábban állami rezidenciává kívántak alakítani.
Az átalakítás ötletét a magas költségek miatt Sólyom László tizenöt évvel ezelőtt, 2010-es leköszönésekor vetette el, ez azonban nem jelentette azt, hogy a kormánynak ne lettek volna tervei a XII. kerület Mátyás király út 31. szám alatti, fél évszázadon át a szomszédos szanatórium nővérszállójaként hasznosított épülettel.
2017-ben például az állam úgy döntött, hogy hosszú évek sikertelen eladási próbálkozásai (2014-ben 400 millió forintért kerestek rá gazdát) után inkább felújítja, így ki is írtak egy közbeszerzést, amellyel a tervezést elvégző építészirodát keresték. A határidőt többször is eltolták, végül kihozták győztesként a Márkus Gábor által irányított MG Építész Kft.-t, amivel a következő év elején alá is írták a 47,78 milliós szerződést. Ez az összeg rövidesen 55,813 millióra módosult, az azonban sem sajtómegkereséseink, sem egy lapunk által elindított közérdekű adatigénylés során nem vált világossá, hogy ki vagy milyen hatóság költözne a falak közé, hiszen válaszként csak annyit kaptunk: minősített adatot nem fedhetnek fel.
A kivitelezés a következő években sem kezdődött meg, az azonban az építési adatbázis a kormány által 2024 nyarán eltüntetett publikus része nélkül is nyilvánvaló, hogy 2018 júliusában egy tervcsomag elindult az engedély felé, amire október 26-án az akkor még kormánypárti vezetésű XII. kerület jegyzője rá is bólintott.
Hogy jutottunk ide?
A 2023 végi adásvétel során egyik fél sem járt rosszul, hiszen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a decemberi aukción 676,26 millió forintos kikiáltási árat szabott meg, a végösszeg azonban valamivel magasabb, 730,2 millió forint lett. A Garage így is viszonylag olcsón jutott egy szépen felújítható, patinás, ugyanakkor sem műemléki, sem helyi védelmet nem élvező – így végső soron szabadon bontható – villához.
A tulajdonjogot a földhivatali adatlap szerint csak egy évvel ezelőtt, 2024 májusában jegyezték be, arra azonban semmilyen publikus forrásból nem derült fény, hogy mi a tulajdonos terve az 5486 négyzetméteres telken álló, 300 négyzetméter alapterületű épülettel.
Fél évvel később, október 29-én épp ezért sajtómegkereséssel fordultunk a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-hez, ami korántsem új név a piacon, hiszen korábban a kormányközeli vállalkozóként emlegetett Paár Attila nevével összenőtt West Hungária Bau-val (WHB) együtt nyerte el a Millenáris Széllkapu társkivitelezői projektjét, ami 8,5 helyett végül 11,145 milliárd forintot emésztett fel.
A cég, illetve Szabó neve ennél több helyen is feltűnik: ilyen volt
- az elmúlt években lapunk által nyomon követett, a főváros ipari örökségét részlegesen kitörlő Heinrich udvar-projekt, amit tulajdonosként és beruházóként visznek végig,
- a tavalyra 61,2 milliárdosra dráguló Pénzügyminisztérium-rekonstrukció társkivitelezői szerepe (a WHB-val együtt),
- a Hold utcai, ma a Magyar Államkincstár által használt egykori Postatakarékpénztár részleges rekonstrukciója, ahol a helyreállított pénztártermet a Mészáros családhoz kötődő Fejér-B.Á.L.-lal közösen 1,5 milliárdért hozták tető alá.
Megkeresésünkre az elmúlt hét hónapban nem kaptunk választ, május közepén azonban több forrásból is azt az információt kaptuk, hogy a villaépület nyom nélkül eltűnt. Május 29-én újra megkerestük a Garage-t, de választ most sem kaptunk. A bontásnak a korábban említett védelmek híján nem volt semmiféle akadálya, a történetet mégis érdekessé teszi a kérdés:
